Életem első blogját, azért kezdtem el írni, hogy kiírjam magamból, ami most velem történik, és talán segíthetek a tapasztalataimmal másoknak is.

37 éves vagyok, túl 6 inszemináción, 8 lombikon, aminek az eredménye két mehenkívüli-' egy elhalt ikerterheség, és egy mellrák.

Három tumor van egymás mellett a jobb mellem felső negyedében, ami tripla hormonérzékeny, ER, PR, HER2, a legnagyobb tumor 2,7cm, a teljes terület több mint 4 cm,Invasiv  mucinous adenocarcinoma mellrák a pontos megnevezése, II.stáduimban.

Nem műtenek egyenlőre, mivel az orvosok megszeretnék állítani a növekedést, jobb esetben szeretnék, ha összemenne a tumor, vagy teljesen eltűnjön, de a legfontosabb cél, a Her2 receptort megállítása, így csökkenthető, a kiújulás. Ezért kapok 3 hetente, 1 kemót, összesen 6 kemoterápiát, majd kiműtik a csomókat, és utána még 2 kemo.

A kezelések elött petesejt leszívás lesz, majd embrió fagyasztás.

Az első 6 kemo Docetaxel+Herceptin sc+perjeta x2, komboból áll, majd a műtét utáni 2 kemo EC lesz.

Összegyűjtöttem egy vitamin listát, amit kemo túlélő csomagnak nevezett egy blogger:

fokahagyma kapszula, D3 vitamin, C vitamin, - immunredszer

calcium citrate - csontok, fogak

E vitamin - köröm

magnézium - idegrendszer, szív, izmok

folsav, N-acetil-cisteine, aginin, aspartic-acid, alga tabletta - máj

lactospore ( probiotikum ), glutamin - idegrendszer, gyomor, izomzat

B komplex - idegrendszer

Ezenkívül csalántea, gyömbértea, kamillatea, whey proteinpor.

Nagyon örülnék, ha plusz információkkal, tapasztalatokkal a hozzászólásaitokban kibővíthetnénk ezt a blogot, ezzel is segítve egymást.

 

 2.) Megtaláltam !

2017.09.10.
2 hónapja esti ágyban szárított kukorica majszolás közben találtam egy csomót a jobb mellemben. Persze leettem magam mint mindig�, közben játszottam az ipadommal, nem tudtam felvenni a “kukoricát”. Oda néztem, kukorica sehol, de egy kemény csomó volt a mellemben.

 

Másnap lementem a háziorvoshoz, hogy nézze meg. Láttam rajta, hogy baj van, de amikor észre vette, hogy beijedtem, azt mondta nyugi ez bármi lehet. Rögtön elmondtam neki, hogy anyukám tüdőrákban halt meg lassan 8 éve…
Kaptam egy beutalót mammográfiára, és ultrahangra. Julius 10-re, pfff 3 hét még addig.
Ebben a 3 hétben százverzió lefutott, nap, mint nap a gondolataimban minden lehetséges verzió.
Felhívtam a testvérem elmeséltem mi volt, azt mondta jól van hagyjad már, nincs baj! Tudom, hogy beijedt, de hinnem kell, hogy nincs baj.
Azért egyfolytában a fejemben járt ez az egész, fogyok, egyfolytában ver a víz, az evés sem megy…., biztos csak beképzelem!
Jött egy barátunk, akinek prosztatarákja volt, majd 2x kiújúlt neki máshol is, igazi túlélő. Kérdezgettem, mit érzett, amikor vele baj volt, mik voltak tünetek… egyeztek a dolgok…. Á francba, csak bedumálom magamnak! 100x kikérdeztem, ahogy valami új szokatlan dolgot fedeztem fel magamon…., egyezett!

2017.07.10.
Eljött a nap, elmentem a belvárosba, mammográfia, ott már láttam a nagy fehér csomót a monitoron, aztán rögtön átvittek az ultrahangra, az orvos megfogta a kezem vissza vitt a mammográfiára, és most ő csinálta meg. Újra visszavitt az ultrahangra ott az orvos mondta , biopcia, minta vétel.
Eszembe jutott, amikor anyunak volt biopciája, szegény drága kincsem, milyen rosszul volt utána…
Megkaptam az érzéstelenítőt, ami csípet egy pár másodpercig, közben kérdezgettem az orvost, hogy mi lehet ez. Nem mondhat semmit, mert nincs minden eredmény a kezében, de szerinte nem ciszta, nem zsírcsomó. Tehát daganat, több opció nincs.
Csak feküdtem az ágyon néztem mit művelnek. Értettem , de nem fogtam fel! Nem éreztem semmit, az egész mellkasom elvolt érzéstelenítve, csak a zsibbadást. Hozott egy óriási speciális tűt, megvágták, bemetszették szikével a mellem és beszúrta az óriási tűt a mintavitélre, csak annyit érzetem, hogy a szövetek vagy rostok szakadnak át, de nem fájt. Utána a sentinel csomoból vettek mintát egy másik tűvel, az fájt. Mikor végeztünk, még feküdnöm kellett, elkezdett remegni a kezem, lassan eljutott az elmémig, hogy épp hol vagyok és mi történik. Még 10-15 percig feküdnöm kellett az ágyon, hogy nehogy rosszul legyek. Tompa lámpafény volt, és halk nyugtató zene.
Felöltöztem, azt mondtam, köszi jól vagyok. 15.-én indulunk haza, Magyarországra, mert jelenleg Stockholmban élünk, dolgozunk a férjemmel. 30.-án leszünk újra Stockholmban. Az eredményt csak nekem , személyesen mondják majd el. Július 31- re kaptam időpontot.
Kimentem a kórteremből, bezárkóztam a wc- be, hogy most sírni fogok, aztán megyek haza. Nem sirtam, gyors pisi kéz mosás és már kint is voltam. A belváros közepén a napsütésben, sok-sok ember, túristák, rengetek üzlet, vidám kép, én mégis sokkos állapotban voltam.
Felhívtam a férjem elkezdtem mondtam, hogy mi volt, de mondtam neki , hogy nem tudok most mégsem beszélni, majd felhívom később, mert sírnom kell, elcsuklott a hangom! Persze tudta, hogy baj van.

Nem tudom hogy értem haza, pedig 40 perc az út, emlékszem ültem a metrón, napszemüvegben, hogy ne lássák , hogy könnyes a szemem, aztán a konyhában ültem, és csak bàmultam magamelé.
Férjem is ott hagyott mindent a munkahelyén párperc múlva otthon volt. Elmondtam mindent, sírt, vígasztalt…
Tesómnak azt sem tudtam hogy mondjam, vagy mit mondjak. De erőt vettem magamon, hisz még semmit sem tudok, lehet hogy nem is rosszindulatú. Felhívtam, mindketten erre jutottunk, lehet nincs baj, de valahol tudtuk, hogy a fogyás, az étvágytalanság, azért nem a legjobb előjel.
Barátunk hívott minket, elmondtuk mitörtént, megint tanácskozás, megbeszéltük, no para , nem fessük az ördögöt a falra!
Apunak nem szóltam, elmúlt 60 éves, érzékeny is, egyedül van…, nemsokára úgy is otthon leszünk, akkor, majd leülök vele és személyesen valahogy elmondom mi történik.

2017.07.15.
Végre indulunk haza, otthon leszek, megölelgetem a családom, ülhetek a folyosón, ahol annyi emlék van, belenézek a testvérem megnyugtató szemeibe, elmondom apunak mitörtént, feltöltődöm, felszívom magam sok-sok pozitív energiával, hogy ha baj van legyen erőm az úthoz, ami elöttem áll. Minden rendben lesz !

Istenem , bár csak anyám élne!

Reptér, autóbérlés, alig teltek a kilóméterek. Végre begurultunk. Tesómat megöleltem, ő azt súgta a fülembe, nyugi tesóm nem lesz baj. Persze ő sem hitte, mert láttam rajta, hogy amikor meglátott, megijedt, hogy le vagyok fogyva.
Aput is megöleltem, oksi nem sejt semmit. Mondta, mi van veled lány, hogy le vagy fogyva. Nem mondtam semmit, csak újra megöleltem. Rossz érzés volt, hogy titkolózom, de az első napot nem rontom el, majd lesz még rá időm, elmondom neki.
Másnap leültem vele, elmondtam mindent, sírt az apa, rossz volt látni, hogy olyan öreg már, összetört, az én apám, akire gyerekkormban, mindig felnéztem. De jól vette az akadályt, erőt vett magán, ügyes volt.
Ez a két hét jól telt.
Mindennap otthon voltam, tesóm egyfolyában főzött, sütött, grillezett, a barátnője is igyekezett, apuról nem is beszélve. Nem volt kimondva, de valahogy a levegőben, ott lebeget a mi van ha…..
Utolsó nap volt talán a legszebb. Egésznap a tesómmal fetrengetm a folyosón, olyan kedves volt, apu is korábban megjött a munkaból. Napoztunk, beszélgettünk, ettünk, örültünk, hogy együtt vagyunk. Olyan gyorsan letelt ez a két hét...
Másnap reggel, ittunk egy kávét mégegyszer, együtt mind, nem akartam menni, most minden nehezebb volt.
Láttam mindenkinek nehéz most!
Elbúcsuztunk, mégegyszer körülnéztem az udvarban, azzal a gondolattal, hogy kitudja mikor leszek itthon megint, lehet , hogy soha többé nem láthatom ezt! Elindultunk ….

2017.07. 31. Hétfő
Éjjel alig aludtam, ma megyünk férjemmel az orvoshoz, hogy megtudjuk az eredményt. Ülünk a váróban, jön is az orvos, megkérdezi Ő ki, mondtam a férjem, jöjjön ő is ha szeretne.
Uh nem jól kezdődik, beszélgetünk… nagyon szimpatikus, kedves , igazán szép nő az orvos. Helena a neve.
Elmondta mellrák, II.stadium, tripla hormonérzékeny, Her2 a baj! Azt sem tudom mi az, de majd meg googlizom otthon. Kicsit bekönnyezett a szemem, de uralkodom magamon, valahol készültem erre. Megvizsgált. Kemók leszenek, műtétek, kavarog a világ velem, de figyelek, hogy tudjam mitörténik. Még elküld 2-3 vizsgálatra. Megölelt mikor végeztünk, végtelenül kedves volt.

Kimegyünk, szegény férjem még tartja magát, egyszer csak kitör belőle a zokogás, sír, mint egy árva kisfiú, vígasztalom, ölelgetem hogy nem lesz baj, megcsinálom, túlélem, meggyógyulok, megígérem, nem adom fel , soha, soha ! Engem is sírás folytogatott, de nem sírhatok, erre nincs időm, és erősnek kell lennem, erősebbnek kell lennem mint valaha.
Felhívom a tesóm, elmondom neki. Érzem , hogy megijedt, próbál vígasztalni, én meg őt. Megbeszéltük, nyugi minden jó lesz, csak pozitívan.
Apu sír, de bizonygatom neki, ne féljen erős vagyok, ő is próbál erősíteni, hogy erős vagyok, ne féljek, de közben sír, én tartom magam, bár nagyon nehéz volt, de nem sírtam.

Megyünk 3D képet készítenek. Óriási ez a kórház, térképet is kaptunk. Végre megtaláljuk a helyet ahova menni kellett. Szólok, hogy megjöttem, az orvos szószerint azt mondta: jól van hajítsd le magad a váróban. 2 perc múlva előkerül, azt mondta csak belerúg a számítógépbe és jön értem. Fordítom a férjemnek, nevetünk, ez tuti flúgos. Bemegyek, vicces volt az orvos, nevettünk, megmutatta, hogyműködik a 3D program. Igazán érdekes volt.
Ezután megint térkép, keressük a következő részleget, itt megint mintát vettek a sentinel csomoból, ami megint fájt.
Genetikai vizsgálat lesz, petesejt leszívás, mert lehet kiveszik a petefészkeim, aztán nyirokcsomó műtét.
Haza battyogunk, félek, de inkább próbálok erős lenni, harcos. Igazi HARCOS ! Eszembe jut anyum, hogy adta fel, én nem fogom, próbálok tanulni a múltból, és ekkora fájdalmat nem okozhatok a családomnak, meg kell csinálnom, harcolnom kell, és a háború a mai nappal VÉGÉRVÉNYESEN ELKEZDŐDŐTT! 

Este mikor már csak a tv-t néztük, kitört belölem a zokogás, hogy nem akarok meghalni. Félek a kemotól, rettegek tőle, mert láttam anyunál mit tud. Férjem ölelget, sír ő is, de mondja, ne féljek, élni fogok, erős vagyok. Itt van velem.

Barátunk, akiket elötte kérdezgettem, telefonál, szitkozódik, kész van, szídja a világot, elindult Magyarországról jön! Pff soha nem fogom tudni meghálálni neki, ahogy most hozám, hozzánk áll!

Mennek a napok, dolgozom, nehogy csak otthon üljek és gondolkozzam. Egyre nehezebben dolgozom, szédülök, de igyekszem jól lenni. 100 szor bekönnyezik a szemem, de elhesegetem a rossz gondolatokat, meg kell csinálnom, meg csinálom, élni akarok! Élnem kell! Mit fognak csinálni a fiúk a nélkülem, az apám, a tesóm, a férjem, és én is nagyon félnék nelkülük! Nyernem kell, harcolnom kell! Inkább vidám gyors zenéket hallgatok, pdf könyveket olvasok, sokszor tízszer ugyanazt a sor, mert közben elkalandozom. Időnként elpityeredek, de gyorsan összeszedem magam. Végül arra jutottam, hogy ez a hozzáállás nem segít. Mit sajnálgatom én magam, hogy képzelem ezt , mit művelek ! Erre most nincs időm, ezzel csak gyengítem önmagam. Bármit teszek ez van, el kell fogadni, erősnek, kitartónak kell lennem, csak így csinálhatom meg. Máskepp nincs esély!

3. ) Műtétek (sentinel, petesejt leszívás)

2017.08.21.

Már azt sem tudom, milyen gépekben feküdtem, hány vizsgálatom volt, az elmúlt napokban, PetCT, MR, ultrahang, mammografia,  vérvételek, kontrasztanyagok, genetikai vizsgálat. Jól van legalább világítok a sötétben ��. Mindenki kedves, mindenki mindent elmagyaráz, felkészítenek….rengetek az infó.

 

Az egyik vérvétel után, felálltam a székből, éreztem hogy kicsit, mintha szédülnék, léptem 2-3- at, jobban szédültem, összeestem, egy elfektetett fotelben ébredtem, itattak, legyeztek. Mondtam, jól vagyok, nem szoktam ilyent csinálni. Azt mondták, az régen volt, most mindenre máshogy reágál a testem mint eddig. Hmmm ezt is megtanultuk ma. Nem kellhettem fel kb félóráig. Utána kimehettem, de kint kellett ülnöm, aztán elmehettem.

 

Ma van a petesejt leszívás, végre. Elég volt a 22-23 hormon injekció. Most valahogy nehezebben ment, pedig már 7x megcsináltam, talán, mert más a világ, más a lelkem, más gondolatok vannak a fejemben.

Nem félek, átöltözök, vicces zoknit kapok, ami félcombig ér, a hálóing sem jobb. Barátunk is ezekről beszélt.

Férjem is bejöhet velem. Nem altatnak el, narkózisban leszek, amitől igen csak megijedtem, hisz otthon mindig altatásban végezték a petesejt leszívást.

Csak pillanat képek vannak meg, tudom, hogy fájt töbször is, de nem baj, túl vagyok rajta.

Tesómnak , és apunak írok , hogy jól vagyok, csak félig vagyok magamnál, de nem akarom, hogy aggódjanak.

Később küldök egy képet.

Haza mehetünk, otthon majd pihenek. Úgy is táppénzen vagyok… január végéig.

 

2017.08.25.

Ma lesz a sentinel csomó műtét, így tudják meg, hogy nincs áttét. Most sem félek!

Találkozom egy nővérkével, azt mondja közvetlen mellbimbóm mellé adja majd az injekciót, valamilyen kontraszt anyag, ennek a segítségével találják majd meg a sentinel csomót. Azt mondja nagyon fog fájni, de óvatos lesz és lassan adja majd be. Pfff gondoltam, jól kezdődik a reggel, de csináljuk, legyünk túl rajta.

Fekszem egy ágyon, jön a tűvel, ami nem kicsi. Inamba szállt a bátorságom, de nincs hova futni, megcsinálom.

Már a látvány is rémisztő volt, hogy azt a nagy tűt közvetlen a mellbimbóm mellé adja be. Most legszivesebben felkelnék és szépen kisétálnék, de persze nem teszem. Nagyon ég, csíp, mar, lassan óvatosan adja be. Nem baj mindjárt vége. Férjem kint vár, nagyon ideges, nevetek rajta, mondom nyugi van. Elmesélem mi történt, nevetek.

Az osztályon vagyok, egy kórteremben, nem jöhet be, elbúcsuzom tőle, majd szólok, amikor kész vagyok. Megint beöltöztetnek, ismét jön a remek zokni, ez a hálóing nagyon fura, sehogy sem áll, minden kilóg, furcsa madzagokkal, mindegy ez van.

Két nővér, ággyal együtt visznek a műtőbe, viccelődünk, majd megköszönöm a fuvart. Én leszek az első. 30 perc és kint vagyok.

Megint vizsgálgatnak, már azt sem tudom, ki kicsoda, csak csinálom, amit mondanak. Betolnak a műtőbe, aggatják rám a madzagokat, mindenféle kütyüket, kaptam előmelegített takarót, lábamra is. Most már tudom miért volt fura a hálóing, ez egy rékli szerű dolog, fordítva húztam fel�, megint Mr Bean voltam. Nevetünk mind, de mondják sokan nem tudják, megfordítják rajtam. Kérdezik műtöttek e már, mondtam épp ez lesz a 10. Beszélgetünk, jön az orvos, mondja ne féljek, vigyázz majd rám. Mondtam neki nem félek, úgy is aludni fogok. Megsimogatja a fejem, mosolyog, és mondja, hogy nagyon erős vagyok. Kapom a szokasos maszkot, jó nagyokat szippantok, hogy minél előbb aludjak már.

Mindenki szuper kedves, egy nővérke simogatja az fejem, egy másik nyomja lassan a kezembe az altatót. Sok ember ugrált körbe, aludjunk már.

 

Végre ébren vagyok, valami intenzív szerű örzőben vagyok, ül egy növérke mellettem, figyel. Mindenféle gépek vannak rajtam. Szonda az orromban, ez meg minek.., mindegy ők tudják. Ujjamon csimpesz, vérnyomásmérő egyfolytában mér, tapaszok, infúziók.

Pfff én ugyan nem csukombe a szemem egy másodpercre sem, innen ki kell szabadulnom, most nem engedhetem el magam. Jól kell lennem, mindjárt összekapom magam.

Jön a orvos, nem enged ki, mert nem ürül ki a vizelet, a hólyagomból, ha ez így marad baj van! Kérdezem mit csináljak. Mondja valahogy pisilnem kell, mert ha nem, le kell szívnia a hólyagból, mert szétrobbanhat. Nos ezt a procedúrát nem szívesen tapasztalnám meg, akárhogy is csinálják.

Mondtam neki adjon vizet, 5 perc és pisilek. Hozzák is, iszom, kibogóznak, megyek pisilni. Közben beszélgetünk a növérrel, meséli sírtam műtét után, és mondtam, hogy élni akarok, nem akarok meghalni, nem akarom magukra hagyni a családom, semmire sem emlékeztem. Leszednek rólam mindent, megyek pisilni, egy két csepp, nem baj iszom még. Közben mérik ultrahanggal. 3 x- ra megyek pisilni, oksi lejjebb ment.

Csak vigyenek fel az osztályra, szólnom kell a fiúknak, hogy jól vagyok, minden rendben, senki ne aggódjon.

Felvisznek az osztályra, szuper, sms-ezek, mindenkinek szólok minden oksi, képet küldök. Jól vagyok.

Férjem és a barátunk jön, fel kelek, kicsit még szédülök, de jól kell lennem. Kint nevetünk, viccelődünk hárman.

Várjuk, hogy lefolyjon az infúzió, és már megyek is.

Végre meglátom a orvost, bemegyünk a kórterembe, mondtam neki mennék már mert vár a Meki �, meg a Big mac. Nevet, mondta több, mint egy óra volt a műtét, szerinte nincs áttét, megtapintotta, megnézte mikroszkóp alatt, de 2 orvosnak meg kell nézni még. Kapok néhany infót, hogy kell tornáznom, nehogy ödéma alakuljonki, és hetente egyszer le kell cserélnem a tapaszt a sebemen. 3 hónapig kell minden héten cserélgetnem, kb annyi idő amég a varratok felszívódnak.

Leszedik az infúziókat, már megyünk is a fiúkkal, Skärholmenbe, szupi a hamburger.

Barátunk haza visz minket, ééés, otthon, miközben a kórházban voltam, férjem sütött- főzött, de még milyent, a barátunk fánkokat hozott. Nagyon készültek.

 

Karom még nem a legjobb, de tornásztatom, 3hónap a varratok felszívódnak, minden jó lesz.

 

2017.08.26.

Érzem tesóm fél, nem hisz bennem, bíztat, de tudom mit gondol, apu ugyanez. Persze érthető, hogy anyu révén nagyon rossz tapasztalatunk van. Ketségbe esett a képtől, hogy szonda volt az orromban, el is feledkeztem róla, nem is gondoltam rá, nem küldök többet ilyen képet.

Csak így tudom megvédeni őt is, aput is. Kétségbe vannak esve, apu depisnek tűnik.

Mostantól csak jókat mondok nekik, ha baj lenne, azt meg majd óvatosan. Messze vannak, el sem tudják képzelni mi van itt, és nekik is nehéz, hiszen még annyit sem tudnak tenni, hogy átöleljenek, vagy csak megnézzenek, de érzem minden percben, hogy velem vannak. Mindennap írnak vagy hívanak, aggódnak.

Nem is szabad megtudniuk, nem láthatnak így. Minden jó lesz, kicsit majd jobban lesznek! Megcsinálom.

 

 Sentinel csomó műtét után, kontraszt anyag helye...

4.) Eredmények, tervek, pick line.

2017. 08. 30.

Az orvossal találkozom, Nincs áttét! Nincs áttét! Nincs áttét!NNNNNNIIIIICS ÁTTÉT NINCS!!!!!!

  

A terv 6 kemó, műtét, 2 kemó…., pff kemény lesz, de megcsinálom, nincs más út. Lényég, hogy megállítsák és megtudják mire reagál a Her2, és hogy többé ne jöjjön vissza! Lehet, hogy össze is megy, volt már olyan, akinek eltünt teljesen a tumor.

De jó lenne!

Kapok valami picc-linet. Azért, hogy ne robbanjon szét az erem, megnézem otthon, mi az. 7.- én indul a kemó+picc line.

Találkoznom kell egy nővérrel mostantól ő az, akit bármikor felhívhatok ha bármi probléma, vagy kérdésem lennem. Kedves ő is, emberséges. A kezelés elött egy nappal, a kezelés napján, és utána 2x16 kortizont kell bevennem naponta. Minden kemo után az 5. napon magamnak kell beadnom este, egy fehérje injekciót 5 napig, majd a 6. napon vérvétel, így látják, hogy kell e még injekció vagy sem, ha kell felhívnak, ha nem hívnak, nem kell több szuri. Megtanítja, hogy kell beadni. Minden kezelés (kemo) elött 2 nappal vérvetel.

Kaptam egy receptet, parókára, szemöldök rekonstrukcióra. Úgy döntöttem nem kell az majd, nekem lehet ki sem hullik. Ha mégis akkor, majd mindennap olyan szemöldököt rajzolok, amilyen csak eszembejut. Paróka .... inkább veszek sport kendőt kb 10 féle képpen lehet használni, amúgy sem szégyelném ha nem lenne hajam. Sőt ha kopaszon végig megyek, majd az utcán, büszke leszek magamra, hogy erős vagyok, és erősítem a sorstársaim ezzel a tettemmel! Hajrá lanyok!
Kaptam még egy brossurát, valami smink tanfolyam, hogyan legyünk szépek a kemo alatt. Megfontolom, vicces időtöltés lehet, de nem nagyon foglalkoztat. Feltehetőleg ez lesz a legkisebb problémám.

Kaptam egy brossurát a lehetséges mellékhatásokról, és mit kell tennem ellen.

 Docetaxel mellékhatásai lehetnek:

- hasmenés: immoduim, banán, tészta, krumpli, leves, sok folyadék, ha 3- nál többször van hasmenés egy nap, vagy ha fáj a hasam hívjam fel őt.

- izom, izületi fájdalom: paracetamol, ibuprofen. Alvedon és ipren fájdalom csillapító kombinálva.

- rosszullét, hányás: megelözés, többször keveset enni, langyos, vagy hideg étel., semmiképp se meleg ! Felhívni a nővért.

- szorulás: rostban gazdag étel, gyümölcsök, sok folyadék. Movicol por és/vagy cilaxoral cseppek.

- nyálkahártyasérülés: száj- szájöblítő, sósvíz, szájspré, szemszárazság - szemcsepp, orrszárzság- orrspré, olivaolaj, kókuszolaj, intimmosakodó, intim olaj.

- bőrszárazság: olajos tusfürdő, krémek, olajok

- zsibbadság, bizsergés, szúró, égő érzés, köröm elszíneződés, bőrreakció: a kezelés alatt jeges kesztyű a lábra, es kézre. Otthon jegesvizes áztatás.

- hajhullás: kb 2 hét után az eslő kezelés után elkezd hullani, vagy ritkább lesz, vagy vékonyabb, vagy teljesen kihullik, a kezelések után 3-6 hónappal visszanő

- fáradtság: kisebb pihenések, de tegyünk kisebb sétákat naponta, próbáljak meg annyira aktíva, amennyire bírok

 

Trastumuzumabb mellékhatások:

- láz, hidegrázás, influenzához hasonló tünetek, nehéz légzés, köhögés, fejfájás, szédülés, izom- es izületifájdalom: ezért 4 órán át a kezelés alatt megfigyelnek a kórházban, mert a legelső alakalommal előjöhetnek a mellékhatások.

- rosszullét, étvágytalanság, fáradtság, vörösség és ödéma az injekció helyén

 

A picc- line érdekel megkérdeztem a barátunkat, mesélte, hogy neki fájt, de nem voltam olyan vészes.

Atyaég éjjel találtam egy videót, hogy rakják be a picc-linet, pfff ez egy sintérmunka, egy katéter karomtól a szívemig. Sírtam, zokogtam éjjel, férjem megölelgetett, megvígasztalt, egyre ügyesebb, egyre erősébbnek tűnik.

  

2017.09.06.

Beszéltem egy mexikói dokival, sokmindent mondott.., azt mondta vágassam rövidre a hajam, így nem fog sokkolni, 2-3 hét kihullik a nagyrésze. A 14. napon szokott kezdődni, de ezt megelőzi, hogy fájni fog a fejbőröm, olyasmi lesz mintha tükkel szúrkálnák.

Megbeszéltem a férjemmel, jó ötletnek találta. Le is mentem, levágattam jó rövidre. Közben többször bekönnyezett a szemem, megint beigazolódott, hogy nem mindegy mi van az ember fejében. Rendet kell raknom a gondolataimban. Nekem erősnek kell lennem, ez csak egy hajvágás, különben is nagyon vagány lett.

 

 

 5.) Első menet, kemo 1/6

2017.09.07.

9-re megyünk, éjjel 1 órát aludtam. Nagyon- nagyon félek, szinte rettegek a picc- linetól, a kemotól, mindentől. Mindegy menjünk, vágjunk bele.

Kórházban vagyok, jön a nővérke, fiatal, kedves, mosolygós, enegem keres. Legszívesebben úgy tettem volna, mintha ott sem lennék, nem én vagyok. Megyünk pic-linet berakni. Azon gondolkodom, hogy megfordulok és kisétálok, na de ennyire nyuszi nem lehetek! Lesz, ami lesz, az életemet próbálják megmenteni, nem akaranak rosszat!

Mondtam a lányoknak, hogy bevagyok tojva, láttam egy videót, dupla érzestelenítőt kérek, nyugtatót, altassanak el, viccelek velük �. Nevetnek, nyugi ügyesek vagyunk, ha gáz van kapok még érzéstelenítőt, nem fog nagyon fájni, óvatosak lesznek.

Szakad a víz rólam, remeg a kezem, de még a lelkem is, de már tudom, hogy képes vagyok rá!

Levetkőzöm, fejem lent, lábamfent, fekszem egy ágyon. Ultrahangon nézik, mutatják, magyarázzák mi, hogy lesz.

Kapom az első injekciót, mondják fájni fog, pfff nem is kicsit fájt, olyan volt, mintha megrázott volna az áram, a vállamtól az ujjamig. Mély levegő, még mélyebb, az oxigén fájdalomcsillapító, mélylevegő.

Várunk, hasson a injekció, közben lemérik, 45 cm katéter kell, beszélünk mindenről, Madonnáról, pizzáról, vidám dolgokról, ki honnan jött stb.

Nővérke mondja, most kezdjük, bevágja a centrális ütőerem, érezni fogom, de ha fáj szóljak, abbahagyja, kapok még fájdalom csillapítót. Pfff remek, ide holnap is jövök �:))))

Oks felkészülök, fáj, becsukom a szemem, a tesómra gondolok, arra a képre, amin a szülinapi buliján csináltunk. Csak mi ketten! Mennyi szeretet van abban a képben. Mély levegő, keményebb vagyok, én vagyok a jobb!

Most feltolják a katétert, érezni fogom, ha gáz van szóljak megállnak. Az egyik a fejemett simogatja, közben beszél hozzám, szakad a víz rólam, mély levegő! Csináljuk!

Kanári szigeteki nyaralásra gondoltam, a tüzijátékra, a flamenco táncosokra, a koktélra, az óceánra, mély levegő, közben nézem a monitoron én is. Érzem ahogy megy fel, fáj is, de nem sokára vége, én vagyok az erősebb, Never give up!

Kész vagyok, 38 cm lett a katetéter, a amaradékot megkaptam emlékbe, szép lila, vidám.

Még feküdnöm kell, nehogy rosszul legyek.

Felöltöztem, örülök, megcsináltam, kapom az instrukciókat, hogy kell élni az új élettársammal. Fürdésnél víz nem érheti, ha fájna, égne, lázas lennék, azonnal telefonálnom kell, hetente kell mennem tisztítasra, kötés cserére.

Kimegyek, férjem tűkön ül, ideges, félt, mondja több mint 45 percet voltam bent. Mondtam neki csak kicsit fájt, no para. Terminátor vagyok, vigyorgok.

 

Megmutatják hol lesz a kemo, ülünk a vároban, pff egy kopasz nő, nem tudok ránézni, elszorul a szívem..., forrócsokit iszunk az automatából, igazán finom.

Megjön a nővér, bemutatkozi, Cecíliának hívják, megyünk. Kaptam egy külön szobát, wc- vel. Kedves kis szoba.

Elmagyarázza mi történik majd, 5-6 órát leszek ott. 10:15 - 15:15. Mindegy ez a nap erre van szánva.

Az elsőt a combomba kapom, izomba. Ezt majd felváltav jobb/bal combba adják, minden alkalommal. Mondja nagyon fog fájni, de óvatos lesz. Ezt nem fordítom a férjemnek, csak annyit, hogy kapok egy szurit a combomba.

Már kapom is, eeeeeez tényleg, szétmarja a lábam, kb 8-10 perc alatt adta be. Közben beszélgetünk, elmondja hol nyaralt, kérdezi vannak e itt rokonaim. Mesélek neki a tesómról, edző, boxoló, versenyeket, érmeket is nyert. Elmesélem, hogy a férjem rosszul van az injekcioktól. Közben vigyorgok, ne lássa a férjem, hogy fáj, különben is a fájdalom erősít!

Jönnek a zsacskók, rám kötözik, benne vagyok megy már. Félek, résen vagyok, a nővér is. Férjemen látom, hogy ideges, de megnyugtatom, semmit nem érzek.

Közben iszom a forrócsokim, filmezünk a telefonon, Calambo megy, közben barátunk írkál, mi van, hogy vagyok mi történik…aggódik.

Férjemet elküldöm a földszintre szenyókért, addig is megnyugszik. Hamar visszaért, eszünk, ül mellettem, nyugi van.

Lenémult telefon nem láttuk, hogy írt a barátunk. Megijedt, írja Úr Isten mi van, jövök, baj van ! Jó messze van, közben írunk neki, nyugi, csak elbénáztuk a telót, de már úton van.

3- an vagyunk, röhögünk, sztorizgatunk. Nővérek figyelnek, megnéznek, barátunk tudakolózik tőlük, minden oksi.

Végre haza mehetek, a barátunk haza cipel minket, hozott zacskót, hátha hányok, lefedte az ülést hátha bepisilek, vagy mi… nevetünk, de semmi bajom, aminek örülök is.

 

Haza érünk, minden rendben, néha egy két percre elkap valami, eszem, iszom, elmúlik. Résen vagyok, várom a kegyetlen rosszullétet, semmi! Boldog vagyok, sehol semmi!

Apu, tesóm telefonálnak, aggódnak, mondom semmi hatás, örülnek, hiszik is nem is!

 

2017.09.08.

Kicsit kalapál a szívem, felvan dagadva az arcom, kezem, lábam, száraz a bőröm, örülök nagyon, hogy "csak" ennyi. Főzök, mosok, vasalok, porszívózok. Nem leszek rosszul, azért sem leszek rosszul!

 

2017.09.10.

Ma fáradt vagyok, éjjel sokat vagyok fent, nem tudok aludni, félig fekve, félig ülve alszom. Majd csupavíz vagyok, úgy izzadok, átöltözöm, eszem éjjel, próbálok pihenni is. Fáj a torkom, száraz a szám, orrom, szemem is. Öblögetek listerinnel, szemcseppet vettem, olajjal kenegetem az orrom.

Kicsit fel van duzzadva az arcom, de nem baj, nem vagyok rosszul. Ma pihenős nap van.

Délután elaludtunk, érzetem pisilnem kell. Kimentem, érzem szédülök, ülök a wc- n, hogy elmúljon, de nem múlik, jobban szédülök, á gyors bemegyek az ágyba, csak pár lépés. Szédülök, alig látok, már csak 2 lépés, de neki esek a hálószoba ajtónak, érzem, hogy zuhanok fejjel lefelé, próbálom tompítani az esést a kezemmel, de nincs benne erő, pff a mérleg sarka, ráfejelek, vissza pattanok róla, megint ráfejelek. Fejem lent, térdem is, nem bírok mozdulni. Férjemet látom, ko, sokkban van. Kiabál, majdnem sír, kétségbe van esve, meg van ijedve, mondom neki jól vagyok, nyugi. Próbáltam megnyugtatni. Valahogy felszedett azt mondta, de összerogytam megint, erre nem is emlékszem. Nem fog tudni felemelni, mert az egyik karomban a picc-line, a másik műtve, próbálok megmozdulni, nem megy. Hallom mondja: hívja a barátunkat, nem kell jól vagyok, mondom neki. Eszembe jut, hogy én is így féltem, ilyen sokkban voltam, amikor anyu rosszul volt, próbálok motyogni, hogy jól vagyok, de nem vagyok ura a testemnek, nem tudok mozdulni. Fejben meg van a mozdulat, de sehogy sem tudok moccani egy kicsit sem. Következő kép, mire emlékszem, kanapén ülök, elöttem egy tál, abba hányok, mossa a fejem hideg vizzel. Közben rohangál törölközőért, vízért, mondja beszéljek hozzá, hangosan, hogy hallja, mosogatja az arcom, itat. Érzem jobban leszek, jól akarok lenni. Látom kész van, én is odavagyok. Rosszul vagyok, nagyon rosszul. Jól kell lennem, szedd össze magad, képes vagy rá!

Lassan megvagyok, nem mozgok, csak fekszem a kanapén, férjem kétségbe van esve mosogatja az arcom, a tarkóm. Remegek. Vigyorgok neki, hogy megnyugodjon, nyugtatom. Kezdek lassan jobban lenni.

Megbeszéljük mitörtént, nevetek rajta, lassan picit megnyugszunk, pfff mi volt ez.

Barátunk jön, az ágyból fut hozzánk, etetnek a fiúk, nyomják belém a kaját, inni kapok, csak forog a számban, de nevetünk, hogy nem megy le, megvagyok, jó lesz ez. Lényeg a fejem nem tört szét,de a térdem vérzik, nagyon fáj, a férjem lefertőtleníti, tesz rá egy tapaszt, nem baj, jobban vagyok. Remeg a kezem, gyenge vagyok, de mindjárt elmúlik ez is.

 

Tanulva az esetből, barátunk leírja, hogy kell mentőt hívnia a férjemnek svédül, ha én valamiért nem lennék rá képes. Elővesz gyógyszereket, közben tömnek, mondja lesz még ilyen , rosszabb is lesz…., majd megtanuljuk. Ő is figyel, hívjuk bármi van, éjjel is. Adtunk neki egy kulcsot a lakáshoz, ha baj lenne tudjon jönni.

Rájövünk, hogy az lehetett a baj, hogy csak reggeliztem, aztán eltel 1-2óra, után alvás volt... túl sok idő evés nélkül. Nem hiába mondták, hogy napi minimum 5x kell enni.

Holnap vesz nekem valami szuper tápszert, erőre kapok majd tőle, neki is segített. Közben eltelik néhány óra, közben megettem két egész szelet kenyeret, nagy munka volt ez, iszom is sokat.

 

Elmegyek lassan fürödni, ajtó nyitva, ha megint befejelnék valahova hallják. Utána fehérje injekció van. Barátunk vár, mert allergiás reakciók jöhetnek, ha gáz van, majd futnak velem. Injekció beadva, minden rendben volt.

 

Ülünk beszelgetünk, barátunk 1 óra múlva elmegy, este van már. Szegény ő is, hogy aggódik. Soha nem tudom meghálálni neki ezt, amit értünk tesz most!

 

Ágyban vagyunk, nem bírok a térdemre állni, a nyakam is fáj. Férjem aggódik nagyon, holnap meló, hogy hagyjon most itt, mi lesz…

Nem lesz semmi, vigyázok magamra, nyugi, ígérgetek!

 

Visszagondolva, félelmetes, amikor más ember kezében van az életem, és magatehetetlen vagyok. Tesómnak, apumnak, nem szabad megtudnia, nem is mondok semmit, nagyon kétségbe esnének, így is aggódnak eléggé, minden rendben lesz.

 

2017.09.11.

Nyugi van, fáj a térdem, gyenge vagyok, vigyázok! Fekszem, eszem, filmek, nem mozdulok, csak wc- re vagy enni!

Barátunk sms-ezik, férjem ír, hív is. Mondom nekik jól vagyok, vigyázok.

Tesómmal írkálok, barátnőjével, apu hív, próbálok velük vidámkodni, ne sejtsenek semmit.

 

Barátunk vett nekem proteinport, megmondta mit egyek, nem fogyhatok, energia is kell, protein is. Jófej, miattam futkos…

 

2017.09.13.

Tegnap észevettem, fura piros pöttyöket az arcomon, a nyakamon, viszket is, már reggelre rosszabb lett, a számban, a nyelven is piros apró sebek vanak, fel van dagadva a kezem, meg az arcom kicsit. A bőrömet testápolóval kenem, az arcomat hidrokortizonnal, a nyakamat krémekkel, olivaolajjal, kókuszoljjal. A nyelvem és a szám olyan mintha kicsit megégettem volna, öblögetek, listerinnel, oliva olajjal. Nagyon ég a gyomrom is, erre omperazolt kaptam ezt reggel veszem be, este szódabikarbónát iszom.

Felhívtam a kórházat, mondták, hogy ez allergiás reakció a kemó miatt, kellett vennem antihistamin tablettát, kenőcsöt is, elküldtek a háziorvoshoz a szívem miatt.

A szívem gyorsan dobog, alacsony a vérnyomásom, de nem kell aggódni, minden oksi lesz, menjek haza pihi van.

Biztos jó lesz minden holnapra, bevettem a gyógyszert, összekentem magam a krémmel, most pihi van.

 

2017.09.13.

Estére belázasodtam, felhívtam a kórházat, nem vehetek be gyógyszert, igyak, 38,5 fölé megy telefonáljak.

Elmentem tusolni, alig langyos vízben, befeküdtem az ágyba, 8 - kor elaludtam, nagyon gyenge voltam. Éjjel fel keltem pisilni kellett, fájt az egész testem, a szemem is alig nyílt ki, pfff szóval ez az izomfájdalom. Percekig tartott, amíg kiértem, fájt minden mozdulat, úgy csoszogtam ki a fürdőbe. Be vettem egy fájdalom csillapítót, elaludtam. Holnapra jobban leszek !

 

2017.09.14.

Reggel félve nyitottam ki a szemem, de az izom fájdalom elmúlt, jobban vagyok, nagyon örülök, legszívesebben ugráltam volna, de még mindig nincs erőm, és a szívem is kalapál, de nem vagyok rosszul, mozogni is tudok. Később megyek az orvoshoz picc- line tisztitás, aztán alszom egésznap.

Lementem az orvoshoz, szerencse, hogy a földszinten van, mert gyenge vagyok, erőtlenek a lábaim. Picc-line tisztítás. Ketten jöttek, egy idősebb nő, és egy fiatal fiú, aki nővérnek tanul. A nőnek remegett a keze, szedte le rólam a tapaszt, majd elővett egy ollót, hogy levágja a tapasz alatti gézt, amibe a katéter vége van csomagolva. Atya ég, tuti belém vág, mert egyfolytában remeg keze. Minden rendben volt ! Lefertőtlenítet, majd egy füzetből nézte, mit, hogy kell csinálni. A srác folytatta, Oliver a neve, követte a növérke utasítasait, aki a füzetből olvasta mit kell csinálni. Nem volt valami bizalomgerjesztő. Befecskendezte a sóoldatot, kicserélt mindent. Leragaszgatott. Megoldotta.

Este éreztem, hogy fáj a karom. A katéter végén van egy műanyag pici kupak, az nyomta a karom, mert nem volt rendesen betekerve a gézzel a vége. Férjemmel leszedtük egy kis részét a tapasznak, aláraktunk egy kis gézt, vissza ragasztottuk így már rendben volt.

 

2017.09.17.

Tegnap este megvolt az 5. fehérje injekció, ma reggel vérvételre kell mennem a Huddingei Karolinskába. Kicsit félek, mert nagyon gyenge vagyok, kicsit remegnek a lábaim, de metróval 1 megállót megyek, busszal 3-at. Oda is értem, gond nélkül. Húztam egy sorszámot. Gyorsan sorra is kerültem.

A nővér beszúrta a tűt, de vér nem jött, megint beszúrta egy másik helyre, ott még mozgatta jobbra-balra, semmi. Ráadásul fájt is. Majd megszúrta az ujjam, és onna préselt ki egy pár cseppet. Azt mondta legközelebb kérjek melegítőpárnát.

Majd hátra döntötte a székem, ott kellet feküdnöm párpercet, utána kimehettem, de ott is még ülnöm kellet egy kicsit.

Haza értem addigra már kék, lila volt a kezem a vérvétel helyén, kicsit fájt is.

 

2017.09.19.

Ma erősebb vagyok, a mellékhatások is enyhülnek, innen már jól leszek! A kezem a vérvételtől, kék, lila, kicsit fáj is. Nem baj majd elmúlik....

Vasárnap voltunk sétálni, jó volt. Olyan ügyesnek éreztem magam, hogy kb 1 óra csavargás alatt csak 2x kellett leüölnöm. Hazaértün el is aludtam.

A névnapomon nagyon nyűgös voltam, egyfolytában az járt a fejemben, hogy lehet, hogy ez az utolsó? Nem, nem az, nem lehet, megcsinálom !

Ilyenkor is sajnálom, hogy külföldön élek, távolt a családomtól, de a betegségem szempontjából itt vagyok a legjobb helyen. Erre kell gondolnom!

 

2017.09.21.

Ma ismét picc-line tisztítás, hála az égnek, másik növér jött, és a múltkori srác, aki nézte, Oliver. Most ő csinálta mindent úgy ahogy a nővér mondta neki. Ez a nővér mindent tudott, Oliver meg mindent jól is csinált. Minden rendben volt.

 

2017.09.23.

Igazán megerősödtem, jól érzem magam teljesen. Örülök neki!

Ma itt volt a barátunk, elmentünk a Decathlonba vettünk egy meleg mellényt, hogy ne fázzak csütörtökön, amikor megy a kezelés. Múltkor nagyon hideg volt.

Ma már láttam, hogy elkezdett igazán hullani a hajam. Két napja érztem, hogy erős tűszárkálás szerű fájdalmat a fejbőrömön, utána meg elkezdett igazán fájni, szóval tudtam, hogy ez lesz. Este elmentünk hajat mosni, férjem is jött, a biztonság kevéért.

Amikor elkezdtem mosni a hajam, ömlött le a fejemről, csak jött, jött a haj a habbal együtt, egyre több. Elöszőr ijesztő volt, ahogy a kezemben egy - egy maroknyi ott maradt, megdöbbentünk, még nézni is rossz volt. Tele volt a markom, ahányszor csak hozzáértem. Aztán nevettem rajtam, hogy hu ilyent még nem láttam, ez folyik le a fejemről.

Gyors lemostam a habot, megtöröltem, hogy valamennyi maradjon is, de a törölköző is tele volt hajjal, az arcom, a vállam, minden. Nem töröltem tovább, megfürödtem.

Aztán hajszárító, igazán rossz ötlet volt mert hömpölygött a fürdőben a hajam, lefújta a fejemről.

Na persze maradt még, ritka lett, foltokban már nincs, folyamatasan hullik, holnap jön a nullásgép, mert kezdek úgy kinézni, mint Gustav a meséből.

Felhúztam a kendőm, így oda hullik, nem az egész lakás lesz tele vele. Sebaj csak pozitívan, vissza fog nőni, egyébként is tudtuk, hogy ez lesz!

Legalább láttunk ilyent is. Erős vagyok, nagyon erős, erősebb mindennél, mindenkinél, megcsinálom, megygyógyulok! Új éltetet kezdek. Egészséges leszek nemsokára! Héj ez csak haj, nem a világ. ������

 

2017.09.24.

Reggel felkeltem, hopsz foltokban hiányzik a hajam, a többi meg.., úgy nézek ki mint egy napos csibe�.

Szóltam férjemnek, vegyük elő a hajnyírót. Rossz érzés volt, ahogy hullott le a maradék hajam, csorogtak a könnyeim. Elöször megpróbáltuk pár milisre levágni, nagyon ronda volt, látszottak a foltok, lenyírtuk nullással, úgy is kihullik a többi is.

Meg volt, tükörbe néztem, atya ég, most aztán tényleg látszik hogy beteg vagyok, sírdogáltam, férjem vígasztalt, hogy szép vagyok, ölelgetett, megnyugodtam. Mondta ő is lenyírja a sajátját, mondtam neki eszébe ne jusson.

Összeszedtem magam, benéztem újra a tükörbe, hihi nem is rossz, vicces, ezt is kipróbáltam!

Ez csak haj, rossz érzés volt, de túl vagyok rajta, erősebb lettem ettől is! Nincs semmi baj, minden oksi lesz. Meggyógyulok, harcos vagyok, hero, minden jó lesz!

Este fürdés után megláttam magam a tükörben, majdnem szivinfarktust kaptam, hogy ki van itt miközben tusolok. Én voltam, csak hirtelen nem ismertem magamra. Leültem és nagyon nevettem rajta, milyen hülye vagyok, még a szívem is percekig kalapált ijedtemben �

 

2017.09.26.

Ma vérvetelre kell mennem, mert holnapután kezdődik a második kemo, kell a vérkép. Lementem a háziorvoshoz, mondtam hogy kérek egy melegítőpárnát. Azt mondták, nyugi nem kell, nekik megy a vérvétel. Hátha megy, akkor hajrá. Nem ment, ugyan beszúrták a tűt, de vér sehol. Elrohantak melegítőpárnáert, utána már ment is.

 

2017.09.27.

Ma megjött a menstruációm, pedig csak 16 nap telt el az elöző óta, eddig mindig pontos volt. Meg googliztam, ez is benne van, van akinek nem is jön meg. Azért majd mondom az orvosnak. Listát írtam minden tünetről, hogy el ne felejtsem. Nagyon rossz lett a rövidtávú memóriám, kicsit homályosan is látok, ezek is mellékhatások.

Ma voltam orvosnál, kaptam még kortizont a mellékhatások ellen, maradt a 2x16, 3 napig, és utána 6 napig 1 szem, csak jobb lesz, mint múltkor. Mondtam neki, hogy fáj a tumor, fura érzés, meg vizsgált, megmérte, azt mondta szerinte kb5 mm- t összement. Holnap indul a 2. menet, de most nem vagyok stresszes tőle, bár mindenki azt mondja, hogy majd egyre nehezebb lesz, mert telítődik a szervezetem. Az orvos is azt mondta, hogy a hatodikra már nagyon fáradt leszek! Nem félek annyira, mert összement, és most, már azt is tudom nagyjából, mik várnak, várhatnak rám. Tanultam ebből a párhetből, amikor érzek valamit azonnal kezelnem kell, mert rosszabb lesz. Az a legfontosabb, hogy összement, örülök. Örülök nagyon! Hiszem is, nem is, de majd a CT megmondja, az a biztos100%.

Piccline, kemo, térdem az esés után, hajmosás közben...

 

 6.) Második menet, kemo 2/6

2017.19.28.

Ma elkezdődött a 2. menet. Két nem túl ügyes növér volt… , de nagyon kedvesek voltak, nagyjából jól ment minden, kicsit fájt a fejem, szédültem, meg égett az arcom. Kaptam gyógyszert eltűnt. Barátunk is jött, viccelődtünk. Megnyitottuk a kopaszok klubbját, mivel nekik sincs sok hajuk hihi!

Itthon is minden rendben volt, majdnem elfelejtettem este bevenni a gyógyszerem, kezdtem nagyon fáradt lenni, fázni, fájtak az izmaim, aztán végre eszembe jutott, bevettem, rendbe is jöttem!

Persze ennek örömére éjjel 3- ig ébren voltam �

 

2017.10.06.

Eddig nagyjából minden jól ment, most kicsit fáradtabb vagyok, mint az elözőnél, persze szárazbőr, megint sebes volt belül is a szám, a nyelvem is, az orrom is száraz, sebes, hiába kenem, fenem. Megint kiütés, fájt a torkom, de most nem voltak annyira durvák, a mellékhatások, mint az elsőnél. Segîtett a kortizon, meg talán az is hogy tudtam, mire számíthatok, és tanulva az első kemoból, most már nem vártam, hogy elmúljon egy-egy tünet, mert csak rosszabb lett, egyből bevettem minden tünetre a megfelelő gyógyszert.

Na de 3 napja olyan hasmenésre ébredtem, a gyomrom is fájt nagyon… a 2. napon bevettem 8 széntablettát, ma 4- et, remélem holnapra nyoma sem lesz. Nagyon elvette az erőm, tesóm mondta egyek banánt, azt sem tudom, hogy nem jutott eszembe, okos a tesóm.

Ma elmentem Huddingébe vérvételre, aztán pihi volt, utána főztem, porszívóztam. Nagyon elfáradtam, estére hőemelkedésem lett, nyűgös voltam, fájt a hasam, sírdogáltam, aludtam egyet, most megint jobb minden�.

Szóval ha fáradt vagyok, akkor nyűgös is, ha nyűgös vagyok, sötéten látom a világot és sirdogálok. Most már tudom ilyenkor alvás kell.

Tesóm ma is mondta, hogy úgy kijönne hozzám, hát én is nagyon örülnék neki. Csak belenézek a szemébe és megnyugszom, de nem akarom, hogy ezt a nyűglődést lássa. Nem lenne jó senkinek sem. Utána haza utazna, és mindkettőnknek rosszabb lenne. Inkább jöjjenek akkor, amikor már túl vagyok a kemókon.

 

2017.10.07.

Ma is gyenge vagyok, ebédeltünk, férjemmel elbőgtünk közben magunkat, olyan nehéz. Olyan, jó hogy itt van velem, olyan hálás vagyok , ahogy gondoskodik rólam. Sokszor erő felett.

 

2017.10.08.

Ma reggel felkeltem, és elkezdett vérezni az orrom, nagyon vérzett, nehezen állt el. Ez azért van, mert nagyon száraz az orrom, a szám, a bőröm. Rögtön eszembe jutott anyum, neki is vérzett az orra, orvoshoz kellett vele menni. Kenegetem, olivaolajjal, krémekkel stb. Úgy tűnik nem elég, többször fogom, akkor is amikor már javul a helyzet. Ma már sokkal erősebb vagyok, mint tegnap, most már összeszedem magam, minden mellékhatás eltünt vagy enyhébb. Szóval regenerálódom. Ki kell használnom az időt 19.- ig, a következő kemóig, erősítem az immunrendszerem vitaminokkal, tornázom kicsit, rengeteg iszom.

 

2017.10.09.

Ma voltam a kivizsgálásokon 10:30- ra kellett mennem, 17:30-ig voltam. Pet ct, vérvétel, mammografia, ultrahang, biopszia. Ultrahangon úgy néz ki 1.9 cm. 8mm-t összement. Juhééééj.

Vérvételen már megismert a nővér. Már döntötte is hátra a széket, hozott egy speciális tűt azzal vett vért. Utána vizet kaptam, és 10 percig beszélgettünk csak úgy engedett el. Nem is volt semmi bajom, de jó, hogy így vigyaznak rám.

Aztán felmentem mammográfiára, ultrahangra, biopsziára. A profeszor szólított, mondta fáradtnak látszom, mondtam neki délelött 10- óta itt vagyok. Elment hozott nekem kávét, kekszet. Milyen jó fej.

Közeben az aszisztense próbalta bekapcsolni a gépet a mammografián. Ültünk ott én a kávémmal és a kekszemmel, mint egy kis család, vicces volt.

A gép nem működött, átmentünk a melletünk lévő másik szobáb, ott már jó volt.

Biopsziánál, mondta a profeszornak, most dupla, tripla érzéstelenítőt kérek, vagy altasson el mert múltkor fájt ez nekem. Lefeküdtem, az ágyra, ultrahanggal nézelődtünk, közben megbeszéltük mi micsoda a monitoron. Kezdek már kiigazodni rajta. Megmérte mekkor a tumor, mondta tippeljek, 1,9. Annyi volt, véletlen, de eltaláltam. Örültem, összement. Meséltem neki, hogy Thomas 5mm-t mért, de ő az ujjaival tapintotta ki.

Jól elérzéstelenített, semmit sem éreztem, csak láttam. Közben mesélte, hogy volt Magyarországon, Pécsett, Villányban is...tetszett neki igazán.

A végén átölelt, mondta nagyon ügyes voltam, erős vagyok. Nem lesz már több biopszia.

 

 

2017.10.13.

Ma a munkahelyemen voltam sütizni, kávézni, beszélgetni. Mindenki nagyon kedves volt, ölelgettek, örültek nekem. Jó kis délután volt. Nagyon készültek, sütit sütöttek, fagyi, gyümölcs, minden volt.

Haza felé jövet a metron észrevettem, hogy kezd elszineződni a körmöm. Nem akarom, hogy leessen, ez is egy mellékhatás, haza értem, elkeztem gyorsan jegelni, kezem lábam. Nagyon utálom, mert rossz jegesvízben áztatni a kezem és a lábam, de sokkal jobban utálnám ha leesne a körmöm. Könnyebben elkapnék valami fertőzés, ami most nagyon nem kell nekem! Remélem nem lesz baj!

 

2017.10.17.

Ma voltam orvosnál, azt mondta kb 2cm-re összement a tumor, azaz 7mm-el kisebb, és már nem olyan kemény, fellazult a szerkezete, ami jó hír, mert az esetek 50%-ban a kezelések végére telejesen eltűnhet, vagy nagyon kicsire zsugorodik, így kisebb a roncsolás a műtetnél.

Így már igazán nagy boldogságban repkedtem hazafelé ���.

Azonnal felhívtam a férjem, tesóm, apám és a barátunkat. Mindenki örült, nagyon! Örülök, hogy így velem vannak, és velem örülnek!

Holnap után indul a 3. menet. Igaz, hogy nem egyszerű, de van eredmény, és csak ez számít.

 

2017.10.18.

Ma gyorsan elmentem bevásárolni, főztem, kitakarítottam, hogy holnap amikor megyün a 3 kemóra, ne legyes utána semmi dolgom, mert kitudja mi lesz...

Ultrahangkép 20mm nem 27 már �

 

7.) Harmadik menet, kem 3/6

 

2017.10.19.
Tegnap kicsit előkészültem, bevásároltam, szemét levitel, rendrakás. Így elleszünk párnapig, a férjemnek kevesebb dolga lesz…

Éjjel a kortizontol összesen 2 órát aludtam, este 7 óra van, és nem vagyok álmos most sem, jó kis gyógyszer ez �.
Ma voltam a 3 csöpögetésen, minden rendben volt vissza kaptam a profi nővérkét, örültünk egymásnak, elmesélte, hogy ma érkezika testvére Kanadából, nagyon várta.
Férjemmel csöpögtetés közben,szendvicseztünk, banánt ettünk, ittunk, forrócsokiztam, 3-at is megittam, Frei dossziét néztünk. Közben megjött a barátunk is, 1000 dolga lett volna, épp katasztrófa van a munkahelyén, de nem érdekelte, jött, mert én most fontosabb vagyok, azt mondta ! Sokat jelent ez, rengeteget!
Megkaptam a következő csöpögetésre a meghívómat november 9.-re.
Sebaj, most már épp a felénél tartok, 7mm-t összement, reagálok a csöpögtetésre. Lesz pár rossz napom, de utána majd megint erősödni fogok.

Észre vettem már napokóta, hogy romlik a rövidtávú memóriám, olvasom, játszom memória játékokat, remélem segít majd.

 

Haza értünk, ettünk gyorsan, amég van etvágyam. Már érzem, hogy kicsit fáradt vagyok, de nem vészes. Úgy is beszedem a varázsgyógyszer, mind a 16-ot ( kortizon). Számoltam is ezzel, mert lassan telítődik a szervezetem, és a tünetek erősebben, vagy hamarabb jöhetnek, de persze mindenkinek más a teste, máshogy reágal.
Túl vészelem majd ezt a kezelést is, figyelek mindenre, sokat iszom, fertőtlenítek, kenegetem magam, az orrom is,jól leszek, eldöntöttem!
Felhívtam a családom, mindenkinek elmondtam, hogy jól vagyok! Ma írt fészen az egyik unokatesóm, jó volt vele beszélni, kedves volt, a magamódján együttérző.

 

2017.10.21.
Tegnap néztem egy tv műsort, mely alapján ez a betegség összefügg a lelkiproblèmákkal is. Nem vagyok semilyen spirituális szaki, de hiszem, ha nincs egyensúly az ember életében, főleg ha hosszú ideig, akkor van alapja az állításnak. Nem kellett sokat gondolkodnom, kb 80%-ig biztos vagyok az okban, okokban. Kicsit még gondolkodom rajta, hogy megtudja mi az amin mindenképp változtatnom kell. Meggyógyulok, új életet kezdek, megbecsülök minden percet, mert új esélyt fogok kapni.

Tegnap a mellékhatásokkal kapcsolatban annyi történt, hogy a rövidtávú memóriámnak köszönhetően, megint későn jutott eszembe, hogy bevegyem a csoda gyógyszerem, a kortizont. Most is csak onnan ugrott be, hogy fájtak az izmaim, nehezen mozdultam, összeakadt a nyelvem, erőtlen voltam. Bevettem a gyógyszert, ééés 20 perc múlva jól lettem, persze megint “vámpírt” csináltam belőlem, kb 4 órát aludtam éjjel összesen.
De sebaj inkább így legyen, mint, hogy rosszul legyek!

A körmeim elszíneződése ellen, ma megint jeges vízben áztatás lesz, ahogy az orvos ajánlotta, utána krémezés. És kesztyűben kell mosogatnom. Ezen ne múljon, csinálom, mert nem az a gond, hogy elszíneződik, hanem, hogy le is eshet, mondta az orvos, sok esetben előfordul. Naaaaa az nem kell nemkem, remélem nem is lesz ilyen. Látványnak sem lehet szívderítő, de mindenféle fertőzésnek is ki lennék téve.

 

2017.10.25.

Ma van a 38. születésnapom, nagyon sok rossz gondolatok kavarogtak a fejemben, mint pl. lesz e még, vagy mostantól az időm megvan számlálva, pedig annyi, de annyi mindent szeretnék még tenni. Elhatároztam, hogy elterelem ezeket a gondolatokat, pozitívan kell gondolkozni, tornázom is ma, felszabadítja a pozitív hormonokat.

Korán reggel a tesóm felhívott, kicsit odavoltam még, megvígasztalt. Jóhogy van nekem, miatta is harcolnom kell, mert nem hagyhatom egyedül. Aput sem, ő is hívott. A férjem korán reggel felköszöntött, a barátunk is, olyan szépeket írt, könnybelábadt a szemem is. Tehát harcolnom kell, eltaposom a rossz gondolatokat, nincs időm, ilyen dolgokon stresszelni magam!

Ma fél 5- kor keltem, egy remek hasmenésre, tanulva az elöző esetből, gyorsan elkezdtem kapkodni a gyógyszereket. Persze azért egy párszor meglátogattam a wc-t, de uralom a helyzetet 6 széntablettával, ropi, főttkrumpli, tea, víz.

Eddig nem sok mellékhatás jelentkezett, ami volt - szárazbőr, herpesz, verejtékezés, hőhullám, fáradtság - , enyhék voltak, aminek nagyon örülök.

2010.10.28.

Csütörtökön voltam a háziorvosnál picc-line tisztításon. Mindenki örült nekem, a recepciós, az orvosok, a nővérek. Dícsérgettek milyen jól nézek ki. Mindenki tudja a nevem, meg gratuláltak a szülinapom miatt, igazán jó volt.

Mellékhatásaim, most voltak a legenyhébbek, említésre sem méltók, és kb 2 napja erősödöm. Pedig azt hittem, hogy minél több kemot kapok, annál rosszabbul leszek, mivel a szervezet telítődik.

Mindent összevetve, az elmúlt 3 kemo alapján a következő tapasztalatokat vontam le. A 2. - 4. nap között kezdődnek , és rugnak a tetőfokára a mellékhatások, nálam az izomfájdalom, fáradtság levertség, bőr és nyálkahártya érzékenység, szárazság, szédülés, gyomorfájdalom. 5. - 7. torokfájás, hasmenés, 8. - 10. nap az immunredszer a legalacsonyabb szinten van, ezért fontos a szobafogság. Ha mégis elkell mennem otthonról, nem fogok meg semmit, és szájkendőt használok, kesztyűt is. Főleg most, hogy kezdődik az influenza szezon. Közben itthon tornázon, persze nem súlyokat emelgetek, vagy valami Ironman tervet követek, néhány gugolás, vádli , hogy erősödjön a lábam, mert erőtlen. Nyújtom, lazítom a hátam, a derekam. Iszom a vitaminjaim, és a teákat. Az első héten bármit megeszek, csak jobban legyek, utána mindent, ami zöld, vagy vörös színű, nézem a protein és a rost tartalmat. Eddig működik.

 

2017.10.30.

Ma találkoztam a genetikussal, 25% esélyem van hogy újra vissza jöjjön a mellrák az elkövetkezendő 10 évben. Tehát 75% esélyem van, hogy ne jöjjön vissza! Amúgy pl télen 50% esélyem van, hogy elessek a jégen, ami kb  egyszer vagy kétszer fordult elő 38 ev alatt! Nincs BRCA ez a legfontosabb!!!

A bőrgyogyásztól kaptam sampont, és krémet a fejbőrömre, mert ekcémás.

Amúgy már teljesen jól vagyok, minden mellékhatásom megszűnt, eszem, iszom, tornázom, készülök, erősítek a 4. menetre.

 

2017.11.06.

A tüneteim kb 3-4 napja teljesen elmúltak. Úgy érzem magam, mint ha semmi sem történt volna. Mindig az utolsó hét a legjobb, vissza adja az erőm, energiám, kitisztulnak a gondolataim, magamra találok! Jó érzés! Ki is használom ezt az időszakot, feltöltődök és így könnyebb belevágni a következő kezelésbe, ami 9.-én lesz.m

 

2017.11.08.

Holnap indul a 4. kemo, bevettem a 2x16 kortizont, nagytakarítás, nagy bevásárlás keszülődésről szól a mai nap. Kivsit mindig ott van bennem a félsz, hogy most hogy fogom bírni. Próbálok erős lenni, mert fejben dől el minden! Abszolut hiszek bennek. 9:00- kor talalálkozom az orvossal, 10:00-kor indul a kemo. Már megint híztam, 69 kg vagyok. Nem nagyon örülök ennek, de jobb mintha 40-50 kilóra fogytam volnam.

 

8.) Negyedik menet, kemo 4/6

 

2017.11.09.

Ma találkoztam az orvossal, örült mert szuper a vérkép, a tumor megint összement kb 4 mm-t. Megbeszéltük a mellèkhatásaimat, örült, hogy alig voltak és azok is enyhék ! Persze én is �!

Utána kemora mentünk, már vártak, megittuk a szokásos forrócsokinkat, finom mint mindig. Most csersznye italt kaptam, szendvicset, folyik a gyógyszer, minden szokás szerint megy. 

Most nem kaptam meg a kedvenc nővérkémet, mert rengeteg beteget foglaltak neki, de ez a másik nővérke is igazán kedves, eddig minden jól alakul. Kemo közben nem sok mindent törtent, minden rendben volt, ettünk ittunk, játék, beszélgettünk kicsit. Aztán haza jöttünk, elötte vásároltunk gyümölcsöket. Itthon ebéd, kicsit késve, aztán pihenés, tv, és aludtam kb fél órát.

A tesómmal többször beszéltem, aggódott, a barátnőjével is beszéltem, akivel időközben jó barátnők lettünk, és apu  is hívott estefelé, mind aggódnak, de már megjött hitük. Az elején csak a tragédiát látták a dologban, és nagyon féltek, hogy belehalok. Nem is csodálom, anyu miatt, hogy tudőrákban meghallt párhónap alatt, 8 éve, nagyon rossz tapasztalatunk volt. Most már látom, érzem rajtuk, hogy van még a félelem, mint mindenkiben, de már jobban hiszik és bíznak a gyógyulásomban, mert megy összea tumor. Nagyon örülök ennek, így könnyebb mindenkinek.

Az orvostól sokmindent megtudtam, a folyamatos verejtekezés a petefészkeim miatt vannak, mivel kemo hatására most össz-vissza működik. A 6. kemo utan akkor sem fogok többet kapni, ha pár mili még marad a tumorból, mivel az általában már elhalt sejtek és nem reagálnak a kemóra, tehát mindenképp műtét lesz belőle. Elötte MR, Pet CT lesz, hogy megtudják, hogy csak a tumort kell kivenni, vagy a mellbimbóm is le kell vennni. Jobba örülnék ha a mellbimbóm megmaradna, mert ha levennék nem tudom hogy fogom feldolgozni a hiányát. A Picc-linét kiveszik, mert másképp nem lehet megműteni.

A 6. kemo után 4 hetet várnak és utána műtenek, utáná ismét 4 hetet várnak és kapok 3 hetente , összes még 2 ac/ ec kemot, de elötte vissza rakják a picc-linet. Kérdesemre, hogy ezt a picc-line vissza rakás dolgot nem ugorhatnának át, egyértelmű nem volt a válasz. Az orvos azt magyarázta, hogy anélkül súlyos maradandó károsodást okoz a kemo, még évekkel a kezelések után is fáj a betegek keze, nem ritka az, hogy az ér szétrobban a kezelés közben, ami plasztikai beavatkozást von maga után, és ezenkivül még sok sérülés is fennállhat, ezért semmiképp nem tudjuk kikerülni a picc-line újbóli visszaültetését.

Az izomláz szerű fájdalmat a kortizon okozza, ez nem lesz jobb, majd csak a kezelések után, lassan rendbe jön, igyak rengeteget, és kicsit mozogjak, de ne vigyem tulzásba.

A súlyomat tartanom kell, mert most vagyok a határon, az sem baj ha leadok pár kilót, ezt az utolsó héten, vagyis a harmadik héten érhetem el.

Ma semilyen mellékhatásom nincs, ( maradjon is így), a kortizont nem felejtettem el bevenni, kipirosodott tőle az arcom, zsibbad az egész fejem, de iszom sokat, felóra, óra túl leszek rajta.

 

2017.11.10.

Tegnap estig minden jól ment. Kicsit voltam csak gyenge, de elvoltam. Este viszont jött az izomfájdalom. A semmiből tört rám, lépni sem tudtam, csak álltam és ölelgettem a hálószoba ajtót. Összeakadt a nyelvem is, érthetetlenül motyogtam megint, csorgott a nyálam. Igazából csak a szemem mozgott úgy ahogy kell, ment el az erőm a végtagjaimból, Férjem berakott az ágyba, láttam, hogy csorognak a könnyei, de nem tudtam segíteni neki, hogy megvígasztaljam. Csak motyogtam, hogy mindjárt jól leszek.

Biztos szerencsétlen látvány lehetek, mert még a fejemet sem tudom tartani. Teljesen észnél vagyok, csak a testem nem engedelmeskedik. Tegan kb félóra, óra alatt rendbe jöttem. Utána kicsit tv, és alvás reggelig. Éjjel többször átöltöztem, takarócsere, mert csupa víz voltam állandóan. De párnap és ez is jobb lesz!

 

2017.11.13.

Tegnap itt volt a baratunk, igazi meglepetes volt! Utolagos szülinapi gratulácíó volt. Hozott  nekem egy gyümölcsös pitét, egy gyertyával, amit a felesége sütött, a kislánya, készített nekem egy üdvözlő lapot, csokival, és kaptam meg egy pezsgőt. A pezsgőt elraktam, felbontjuk majd, amikor megkapom a papírom, hogy tünetmentes vagyok!

Még gyenge vagyok, sokat pihenek, alszom is, ez segít. Amit már nagyon utálok, hogy szakad a víz rólam...., öltözöm - vetkőzöm éjjel nappal. Mennek a fehérje szurik, száraz a bőröm, de segít rajta a kókuszolaj, a szám is száraz, zselét hazsnálok rá, amit a gyógyszertárban vettem. Semilyen ízt nem érzek, de ennek is van elönye, mivel az egészséges dolgoknak sokszor igen fura izűk van, most gond nélkül iszom, eszem, mert az állagán kívül semmit sem érzek�, tehát van ennek is jó oldala.

Ég a gyomrom, fáj is, de renét, szódabikarbónát, savlekötőt, fájdalomcsillapítót szedek, és citromos vizet iszom, így próbálok urrá lenni rajta, kisebb nagyonn sikerrel!

Remek 3 napja tartó szorulásomról nem is beszélve, de ezek mind nem durva tünetek, es tudom párnap és elmúlik, újra erőre kapok, újra és újra felállok, küzdök, és a végén erősebb leszek, mint valaha, egészséges, harcos, és egy igazi szép élet vár rám! A cél és csak a cél lebeg a szemem elött !

 

2017.11.16.

Mára mindenféle mellékhatásom szinte teljesen megszünt. Kicsit még szorulásom van, és száraz a szám, de már nem szakad rólam a víz, és lassan erősödöm is. A gondolataim is szebbek, nem látom olyan sötéten a világot.

Ma megyek picc-line tisztításra, hétfőn ultrahangra és mammográfiára. Várom a hétfőt, kíváncsi vagyok, hogy összement e. Én nagyobbnak érzem a tumort, de nagyon remélem, hogy nem így van! 

2017.11.18.

Mai remek témám, az egyetlen megmaradt mellékhatásom, a keserű íz a számban. Idegesítő, mert mindennek rossz az íze így. Kaptam tippeket, amik nagyjából bejöttek. Rágógumi, tic-tac, jégrúd, a jégkrém annyira nem volt hatásos, szódabikarbónás öblögetés, mind mind segítettek ideiglenesen �. Remélem most már hamar elmúlik.

 

2017.11.20.

Ma voltam orvosnál, vérvétel, mammográfia, ultrahang. Tegnapellött a balmellemben találtam egy apró valamit, nagyon megijedtem. Ma mondtam az orvosnak, azt mondta csak egy kisebb ciszta , de nem kell aggódnom, nincs begyulladva. Ultrahang közben, a hónalji nyirokcsomók közül az egyik rosszul néz ki azt mondta. Kérdeztem lehet áttét? Azt mondta valószínű, de nem biztos, ott helyben 2 mintát vett belőle, eredmény 5-6 nap múlva lesz. 

Nagyon összetörtem. Amikor kivették az őrszemnyirokcsomót akkor azt mondták, nincs áttét, mos viszont a kemók hatására megváltozott az állaga tumornak, nem tudom mi az összefüggés a kettő között. Nem akarok áttét, nagyon nagy baj lenne az, én újra megakarok gyógyulni, én élni akarok! 

Próbálok más dolgokra gondolni, elfoglalni magam, mert ha zokog vagy bármit teszek a helyzet akkor sem változik. Remélem, nagyon remélem, hogy nem lesz baj, nem vagyok áttétes! Élni akarok !

Tesóm és baratnője pénteken érkeznek, jönnek 1 hétre. Nagyon örülök nekik, kicsit elterelik a gondolataimat. Jobb lesz kedvem, felfognak tölteni erővel, pozitív energiával. Elég lesz ha csak belenézek a tesóm szép kis szemeibe es megnyugszik a lelkem. Jó hogy van nekem ! ! !

Közben felhívtam az orvost, hogy ha tudja az eredményt rögtön hívjom fel, jófej volt, meg is ígérte! Azt mondta ha nyirokcsomó attét lenne , akkor sem kell aggódni, megváltoztatja a kemót, megműt kiveszi, kicsit hosszabb lesz a gyógyúlás, de így sem lenne nagy baj, de bízzunk a legjobbakban, ahogy látja az eredményt hív.

 

2017.11.30.

24.-én érkeztek tesóm és barátnője, meghozták a szerencsémet �, NINCS ÁTTÉT, NINCS ÁTTÉT, NINCS ÁTTÉT! Azt mondta az orvos, hogy valami gyulladás van, de nem kell vele foglalkozni, mert magától elmúlik, nem veszélyes. Én arra is gondoltam, hogy napokban leborotválta azt a kb 3 kósza szőrszálat a hónaljamon és talán az is okozhatta.  Bármi is okozta, az a lényeg , hogy nem veszélyes, és a legfontosabb, hogy nincs áttét.

Időközben megérkeztek a tesómék, nagyon sokat csavarogtunk, és ugyanannyit ettünk is �! Szuperül érezzük magunkat, jól is birom, még én is nagyokat csodálkozom magamon, hát még ők. Boldogok vagyunk , hogy együtt lehetünk, megbecsülünk minden percet, és örülünk, hogy vagyunk egymásnak.

Csak egy rövid hét, de nekem a világot jelenti most! ! !

9.) Ötödik menet, kemo 5/6

 

2017.11.30.

Ma reggel kezdődik majd az 5.kemó. A tesóm és a barátnője kísér el most, aztán 2 napmúlva már utaznak is haza. Gyorsan eltelik, nagyon gyorsan, amit nagyon sajnálok, de nagyon jó volt együtt lenni. Megtettek értem több mint 2000 kilómétert, sokat jelent ez nekem!

2017.12.01.

Kemo elötti éjjeli, kb 20 percet aludtam, de nem voltam fáradt, megint működik a kortizon. Elmentünk tesómmal és barátnőjével a kórházba, útközben viccelődtûk, jól tetlt a reggel. 

Kaptam két nővérkét, nagyjából vak vezetett világtalant, az egyik valamennyire értett a dologhoz, a másik tanuló volt. Persze nem hagytam magam, de mindent megoldottunk. Ma kicsit fárdatabb vagyok, de semmi probléma sincs. Verejtékezek, egyfolytában folyik a víz a rólam, de majd párnap ezen is túl leszek.

Tesóm kicsit nehezen vette ezt a kanyart, de a helyzethez képest jól viselte, majd haza jöttünk, minden rendben is volt estig. Kicsit megint nyúzott lettem, összeakadt a nyelvem, majd bevettem a kortizont és párpercmúlva jobban is lettem. Tesóm nagyon nagyon rácsodálkozott. 

Most látta kicsit mi történik és, hogy mar úrrá vagyok a helyzeten. Nagyon nagy dolog, hogy látta, hogy a 3. Héten mennyire jól vagyok, majdnem olyan jól mintha semmi bajom sem lenne. Így könnyebb szívvel mentek haza, nem aggódik annyira majd.

Éreztem az óriási szeretetet, ami a szívükben van, csodás hét volt. Nem is tudom szavakbaönteni, hogy milyen remek, szerettel teli, kicsit fájdalamas érzés is volt, mert mindennek a hátterében a betegségem állt, és mind érzetetni akartuk egymással, hogy mennyire fontosak vagyunk egymásnak, és mennyire fontos, mekkora érték minden pillanat, amit együtt tölthetünk.

 2017.12.10.

Most már nagyjából túl vagyok az 5. kemón. A szokásos mellekhatások lassan elmúltak, már csak erősödnöm kell, és keszülni a 6.-ra. Örülök hogy ezzel vége ennek a szériának és lesz párhét szünet, mert már nagyon nehez újra és újra felállni. 

 

2017.12.19.

Ma voltom orvosnál, a tumor kb 1 cm körül tapintható, tehát megint összement. Örülök igazán, holnap indul az utolsó kemo ebből a szériából. Pihenhetek pár hetet.  Találtunk egy csomót ugyanabban a mellemben , csak a másik felén, de ez fáj, talán egy ödéma a sentinel műtét után, vagy csak egy ciszta. Ezért holnap reggel 8- ra megyünk mammográfiára, ultrahangra, és 10- kor kemo...nehéz nap lesz , de idén az utolsó�.

Ma voltunk fenyőfát venni, ismert az árus, és sokkal olcsóbban kaptuk meg, azt mondta így kíván nekem boldog karácsonyt, egeszségt, minden jót, és gyógyulást. Jól estek a kedves szavai. Vettünk egy csomó díszt, szuper égőt és úgy döntöttük, nálunk ma lesz a karácsony. Feldíszítettük a fát, karácsonyi zenéket hallgattunk, közben többször kicsordult a könnyem, mert a félelmei urrá lettek a gondolataimon, mert még sokszor szeretnék ilyen vagy ehez hasonló szép pillanatokat, ragaszkodom az élethez. De tudom , hogy megcsinálom, mindenki mellettem van, mindenki így vagy úgy ezen dolgozik, és én is, elszánt vagyok.

Kész lett a fa, igazi fenyő illat terjeng, fényképezkedtünk, videóztunk, táncoltunk kicsit, és koccintottunk egy pici pezsgővel a férjemmel. Később a tesóm hívott, mert elküdtem neki néhány videót, képet, és ha valaki ismer, valakivel együtt dobban a szívünk, és ugyanaz a lelkünk az ő. Összeszedett megvígasztalt, erősített, én meg rendet tettem megint a gondolataimban. Megint eldöntötte , hogy kijönnek karácsonyozni velem, de lebeszéltem rólam, mert a következö kb 10 napom úgy is csak nyűglödésről szól, és a mellékhatásokkal való küzdelemről. Semmi jó nem lenne benne nekik. Igazán velem van ő is !

10.) Hatodik ment, kemo 6/6

 

2017.12.26.

20.-án megkaptam a 6. kemót, végre vége ennek a fejezetnek. Elötte mammográfián és ultrahangongon voltam, mert fájt a hónaljam, és a mellem. Cisztákat találatak, hála az égnek mást nem. Kiderült, hogy a tumor minimálisan ment össze, de a legtöbb sejt a tumorban elhalt. Minden alkalommal más a hír, így már nem is igazán izgulok a dolgokon.

Kemo közben minden rendben volt velem, szokásos módon zajlott, majd hazajöttünk. Párnapig gyenge voltam nagyon, most kicsit jobb. Sokat alszom, fekszem. Az evés párnapja nem megy, megint az a furcsa íz van a számban, nagyon utálom.  Egyfolytában verejtékezem, sokat vérzik az orrom, és már fáj is , mert belül tele van sebekkel. A bőröm olyan mintha megégett volna, és székrekedésem van. A gyomrom is ég... sebaj , párnap és túl leszek rajta. Rataláltam egy aloe verás hidratáló gélre, sokat segít a bőrömön, mindenhova kenve naponta többször is, így tűrhetőbb a helyzet.

Január 3.-án megyek pet-ctre, 4.-én találkozom a sebésszel, aki műteni fog, megtudom a műtét pontos időpontját, és hogy, hogy fognak műteni. Aztán kapok még kettő ec kemót. A műtéttől - bár ez lesz a 11.- most igazán félek, es az utána való lábadozástól is. Ez van , meg kell csinálni, a cél és csakis a cél lebeg a szemem elött ! 

Kemo elötti napon, elmentünk a férjemmel fenyőfát venni, feldíszítettük, közben karácsonyi zenéket hallgattunk. Koccintottunk én egy deci pezsgővel. Előrébb hoztuk a karácsonyt, azzal a gondolattal, hogy kitudja hogy leszek kemo után. Fa diszítés közben rossz gondolatok voltak megint a fejemben, a félelem attól, hogy mi van ha ez utolsó...., később beszéltem telefonon a tesómmal, összeszedett, én is magam, és most már tudom, hogy nem ez az utolsó, lesz még rengeteg! Nem lehet másképp. Jött a barátunk is, hozott ajándékokat nekünk, együtt voltunk, jó volt . Kicsit sütöttunk, főztünk is. Én inkább csak segédkeztem a férjemnek. Semmi nem lett olyan, mint szokott, de mégis megpróbáltuk. Otthon is hiányzunk mindenkinek, és mindenki hiányzik nekünk is, de majd jövőre bepótoljuk, alig várom már. 

2018.01.05.

Tegnapelött megkezdődtek a műtét elötti vizsgálatok, pet-ct, vérvételek... január 12., jövőhét pénteken lesz a műtét. Tegnap találkoztam a sebésszel, elmondta hogy fog műteni. Felszívodó varratokat kapok, aminek örülök nagyon. Műtét elött megint a fertőtlenítő szappannal kell majd fürödnöm. Reggel én leszek az első, és este már jöhetek is haza. Kb 1 órás lesz, ez lesz 11. 

Műtét után sugárkezelést is fogok kapni, kb 3 hétig, de pontosat a műtét után fogok tudni. pfff ennek nagyon nem örülök, mert így tovább tart az út a gyógyulásig, utána még két ec kemo. 

Sebaj megint egy lépéssel közelebb vagyok a célomhoz! 

 

10.) Mellműtété

2018.01.11.

Holnap lesz a műtét, reggel 8- ra kell mennem. Ma bevásároltam, elrendeztem itthon mindent, este összepakoltam a kórházi cuccaim. Este fertőtlenítős szappannal kell fürödnöm, és reggel is. A gyógyszertárban kellett vennem, nagyon utálom, büdös, és kiszárad a bőröm tőle. Eddig fêltem a műtéttől, de ma már nyugodt vagyok, holnap meg időm sem lesz félni, mert reggel felkelünk, fürdés és már megyünk is a kórházba, ott meg már egyfolytában foglalkoztatnak majd.

Sokan szorítanak nekem holnap, minden rendben lesz, és lényeg, hogy műthető vagyok, mert csak így gyógyulhatok meg.

2018.01.12.

Ma reggel 8- ra a kórházba mentünk, kedvesen fogadtak minekt, megkaptam a karszallagom, megmutatták melyik lesz a szobám, aztán átöltöztem. Utána kimentem a férjemhez, beszélgettünk, majd jött egy kedves nővérke, hogy kellek neki, menjünk a szobámba. Elköszöntem a férjemtől, láttam rajta, hogy izgul, és fél, megöleltem, puszi és mondtam neki, nyugi minden rendben lesz.

Ez a nővérke nagyon kedves volt, feltett néhány kérdést, kaptam fájdalom csillapítókat éééés vizet is, tegnap óta nem ihattam, olyan jó volt inni, nagyon szomjas voltam. Mondtam neki is, hogy be vannak dagadva a lábaim és nem akar javulni, mondta kapok rá egy gumis, speciális zoknit műtét után.

Később jött két orvos, akik műteni fognak, már ismertem őket, múltkor is ők műtöttek. Felismertek, kedvesen üdvözöltek, felrajzolták egy alkoholos filccel, hogy pontosan hol fognak műteni. Leszedik a mellbimbóm, körbe egy kis bőrt is leszednek, majd ezen a “lyukon” keresztül összenyomják a tumorokat és kiszedik. Aztán visszavarják a mellbimbóm. A tumort , azért nyomják össze, hogy minél kevesebb legyen a roncsolás , így később nem lesz olyan látványos, nem lesz horpadás a helyén. 

Közben beszéltem tesómmal, izgul értem, de próbáltam megnyugtatni, nem lesz gond és legalább megszabadulok a tumoroktól végre.

10:00-kor jöttek is, ággyal együtt felmentünk a műtőbe, bekötötték az infúzium a picc-lineba, kaptam egy meleg vicces sapkát is, sürgött forgott körülöttem sok - sok kedves ember, viccelődtünk, jó hangulat volt, nem féltem egyáltalán, aztán alvás...

Mikor magamhoz tértem, 13:30 volt, mondták több , mint egy órát ébreszgettek, kicsit kezdtek megijedni. Mondtam nekik, nyugi csak álmos voltam :), kaptam morfiumot, fájdalomcsillapítót is.

Közben felhívtam a férjem, és a tesóm, már nagyon  izgultak értem, hogy mi tart ennyi ideig, egy óráról volt szó, mondtam nekik, jól van csak aludtam egy kicsit, biztos még másról is beszélgettünk, de erre nem nagyon emlékszem, mert még kicsit kómás voltam.

Anyumról álmodtam, olyan szép volt, szép fehér ruhában volt, egy rózsa koszorú volt a fején, olyan futórózsából, amit az udvaron ültetett régen, nagyon sírt és ölelgetett engem.

Jött az orvos, mondta nem kelhetek fel egyedül, ha pisilni kell, nyomjam meg a piros gombot, jönnek segítenek. Így is volt. Majd ettem egy szendvicset, közben megjött a férjem.

Ismét jött az orvos, mondta minden rendben volt, sokat vett ki , de az esetek 10-20%- ban maradhat még rosszindultú sejtmaradvány, ezt párnap megtudják, mert mikroszkóp alatt vizsgálják meg, ha igy lenne újra kell műteni. Na de nem lesz így ! 

Holnap levehetem a nagy tapaszt a mellemről, egy hét múlva kell mennem az alatta lévő tapaszt cserélni. Holnaptól lehet óvatosan tusolni, de nem áztathatom. Két hétig csak tusolhatok, de utána már kádban is lehet fürödni. Az elkövetkező héten, nem erőltethetem a jobb kezem, pihentetnem kell, és fájdalom csillapítót kell szednem, ha kell. Beültettek egy titánclipset, hogy a sugárkezelésnél megkönnyítsék a behatárolást.

Utána megjött a szuper zokni , rám feszegette a nővérke, letapasztotta a picc-lineom, napocskát, szívecskét is rajzolt rá, vicces volt. Utána haza jöhettem.

Átöltöztem, kicsit fáj a mellbimbóm, de nem vészes, pihenek, ettem, tv... Gondolom a morfiumtól, egyfolytában vigyorgok, boldognak érzem magam. Este bevettem egy fájdalomcsillapítót, nehogy éjjel törjön rám a fájdalom.

 

 

Műtét, vicces sapka, zokni a lábdagadás ellen, amit kétféle képpen lehet hordani.

 

2018.01.31.

A sebem csak kb 3-4 napig fájt a műtét után, de csak egy kicsit. Utána már nem fájt, de érzékeny a mai napig, ha kezem mozgatom, vagy kisebb erőt fejtek ki vele. Ami nagyobb gond azok a lábaim. Nem elég , hogy még mindig be vannak dagadva ( bár minimálisan enyhült ), de olyan izomfájdalmam van, hogy reggel fel sem tudok kelni amég nem nyújtom, tornáztatom az ágyban, utána is csoszogva mászkálok egy pár órát, aztán kicsit jobb napközben. Szörnyű, kenem én már mindennel, iszom rá mindenféle vízhajtó teákat is, nem sokra megyek velük. Egy kicsit segít, amikor nyújtom, lazítom a lábaim. Hasonlót kezdtem el érezni párnapja a karjaimban is, nyújtom , tornázom mindenem, mert olyan vagyok mint egy 100 éves öreglány. Tegnap elött reggel, nem tudtam felkelni az ágyból. Én ugyan mentem volna de a lábaim nem jöttek utánam, és fájtak is nagyon. Kb 10-15 perc próbálkozás után már kezdtem türelmetlen lenni, mert nagyon kellet pisilni. Nah 40 percig tornáztattam, nyújtottam, mire kínkeservesen kivonszoltam magam a fürdőbe, de lényeg, hogy sikerült és be sem pisiltem :)))).

A műtét után egy héttel, egy nővérke megtanította, hogy kell a tapaszom cserélni, kb 3-4 hónapig, mindenhéten meg kell csinálnom. Egy oldószerrel bekeni, leszedi a tapaszt, egyik vizes, ph semleges szappanos szivaccsal, lemossa, majd egy sima vizessel letörli, utána puha törölközővel fel kell itatni a vizet, és újra tapaszt kell rakni rá. Nem nagy macera negyedóra és kész.

Ma voltam az orvosnál, azt mondta a műtét nagyjon jól sikerült, megnézte a sebem nagyon szép. Megbeszéltük vele is hogy lábdagadás, izom fájdaloom a kemo hatása. Sokra mentem vele is, mert megoldást nem kaptam. Persze nem is kérdeztem, mert annyi mindenről beszéltünk, hogy a nagy eszemmel el is felejtettem. El akart küldeni gyógytornászhoz, mert szerinte nem használom a jobb kezem, és ferdén tartom magam, mondtam inkább otthon tornázom. Beszéltünk arról is, hogy sugárkezelés miatt még összemehet a mellem, ha ez vészes lesz akkor a másikat kicsinyiti. Mondtam neki majd meglátjuk... Fáradt vagyok már, most úgy érzem nem kell már több műtét, most már szeretnék gyorsan túljutni mindenen, és utána fájdalom , és minden mellékhatástól mentes életet élni.

Hétfőn találkozom egy másik orvossal, őt is ismerem a kemók álltal, ês a nővérkével kedden. Gondolom akkor fogják elmondani, hogy mikor, hogy, és mennyi sugarat fogok kapni, a nővérke meg felkészít minden lehetséges mellékhatás kezelésére... nah majd neki is elmesélem a lábaim, és most fel is fogom írni magamnak, hogy adjon rá valamit nehog elfelejtsem megint.

 

Egy héttel a műtét után

12.) EC Kemo 1/2

2018.02.06.

Tegnap találkoztam az orvossal, nos nem a várvavárt sugárkezelés a következő lépés, hanem a két EC kemó. Jobb is így hamarabb túl vagyok a nehezebb részén, és végre a picc-linet is kiveszik a karomból ! Végre oldaltfekve is aludhatok !

Semmi jót nem hallottam erről a kemoról, mindenki azt írja, és mondja, hogy nagyon rosszul volt tőle, de nem félek, túl kell esnem rajtam. Az orvos is riogatott, a növérke is.

Kaptam egy zsák gyógyszer, sok fajtát, amiből sokat is kell szednem az első 4 napban. A gyógyszertárban, majdnem hanyatesett a gyógyszerész, amikor meglátta a listát ! Szóval biztos nem lesz könnyű menet, de van rá egy hetem, hogy lelkiekben felkészítsem magam!

Február 13.- án, majd március 6.- án kapom a kemókat, utána várnak egy hónapot és 25 sugárkezelés jön, aztán egy boldog, egészséges élet!

EC kemo azaz epirubicin - cyklofosfamid koktél.

A brossúra szerint, amit a kórházban kaptam a leggyakoribb mellékhatások a következőek:

- Hajhullás : na de ezen már túlvagyunk, ami nincs ki sem hullhat. Fejbőr fájdlom, ami ellen hétköznapi fájdalomcsillapító szedhető.

- Rosszullét és hányás: hanyinger esetén sűrűn, kis adagokat enni, pl.:snack, ropi. Hideg ételt könnyebb enni, mint meleget. Listán szereplő gyógyszerek segítenek. Ezért kaptam 4 félét, még éjjel is kell szednem az egyikből. Az egyik gyógyszer, az agyban tompítja a hányingerért felelős receptort, úgy hogy én most eldöntöttem, ennyi gyógyszerrel nem leszek rosszul. Emend kapszula125mg,80mg, Ondansetron/Zofran 8mg, Betapred/Betameson 0,5mg, Primperan 10 mg

- Hasmenés: fontos, hogy megelőzzük pl.: piritós, tea, tészták, vagy gyógyszerrel. Itt loperamid 1-2 tabletta szerepel, minden hasmenés után. Ha 4- nél többszőr van hasmenésem egy nap, akkor telefonálnom kell az orvosnak.

- Szorulás: fontos a sok folyadék, pl óránként egy pohár víz, rostban gazdag étel, gyümölcsök. Ha ez sem segít: Movicol por 1-4 adag és/vagy Cilaxoral cseppek, max 15 csepp.

- Vérkép: Ez ellen Nivestim injekciót kapok, amit magamnak kell beadnom a hasfalba, kezelés után 5 nappal, 5 napig. Utána vérvétel, ha kell még 5 napig kapok injekciót. Vérszegenység, kék foltok, könnyen vérző fogíny, ez ellen puha fogkefét kell használni.

- Nyálkahartya irritáció, gyulladás: leginkább száraz, sebes száj ellen tabletták, cukorkák, sprayk használata, gél, sósvízzel, olivaolajjal, szájvízzel, öblögetés, fájdalom eseten jég szopogatás. Ha ez sem segít Andolex öblögető.

- íz változás: ha az étel, fémes, gyógyszeres ízű, hideg ételt egyek, műanyag evőeszközt használjak. A kezelés után fokozatossan elmúlik.

- Véres vizelet: sok folyadék. Ez álltalában az első két napban jelentkezik.

- Fáradtság: kisebb pihenések napközben, de legyek aktiv, amennyire csak tudok.

- Bőr: érzékeny és száraz lehet, vízbázisú krémeket használni naponta többször.

- Láz: 38 fok fölé emelkedik, azonnal telefonálni a kórházba.

- Gyomorfájdalom, gyomorégés: Omeprazol 20mg

kb 8 féle gyógyszert kaptam, órarendet is hozzá :), - ami nagyon jól jön, hisz magamtól soha nem jegyezném meg, mikor mit kell szednem, a kemok nem kedvezően hatottak a memóriámra, , ha ezek nem elegek , akkor telefonálnom kell és kapok még. Nos mindent összevetve, nem lesz sétagalopp, de csak kettő van ebből, és legalább kitakarítják mindenhonnan azt, amit kell.

2018.02.09.

A csoportban, aminek tagja vagyok a facebookon vegyes infókat kaptam. Van aki 22x hányt a kemotól egy nap, van akinek hányinegre volt, volt akinek semmi. A legtöbben rosszul voltak. Erősítem magam, tornázom, vitaminokat szedem, és eszem, hátha így jobban fogom bírni.

Tegnap megkaptam a megrendelt gyógyszerem, amikor kibontottam a hideg futkosott a hátamon. EEEEEEz ugyan az a gyógyszer, amit anyum kapott a kezelések alatt. Rettenetes, ahogy a rossz emlékek előtörnek. Nagyon rosszul volt. Emlékszem, hogy tartottam, mikor hányt, mikor mosogattam az arcát, próbáltam neki segíteni, de a rosszllét nem múlt, ő meg hősiessen vívta a harcát. 

Beijedtem! Nem tudom, hogy fogom bírni, már igazán nyűgös vagyok, türelmetlen, gyenge, de most aztán nagyon össze kell szednem, mert lehet, hogy jól fogom bírni, de a többség nem ezt mondja. Nagy vihar várható, nagy csatát kell megvívnom és megynernem. Csak legyen már február 13.

2018.02.19.

Most már eltel majden egy hét a retteget piros kemó óta. 

Mielött elindultunk itthonról, bevettem a gyógyszereket elötte 1 órával. Annyira féltem, hogy még a gyomrom is remegett. Féltem, hogy egy hétig rosszul leszek. Amikor beléptünk a kórházba, legszívesebben visszafordultam volna, nagyon félve léptem be a már jól ismert helyre. 

Amikor elkezdődött , a nővérke mondta, ha esetleg fájna a fejem vagy rosszul érzem magam azonnal szóljak. Pfff gondoltam, nem vagyok eléggé beijedve, még ilyeneket is mond, mi lesz itt.... kb 10 perc múlva fáradtságot érzetem, aztán félóránként jártam pisilni, pirosat. Rögtön elkezdtem inni, hogy higítsam a gyógyszert... Hamar végeztünk kb 3-4 óra alatt. Aztán haza jöttünk a férjemmel, felhívtam a tesóm, és az apám, hogy megvagyok, minden rendben.

Olyan fáradt voltam, hogy alig bírtam magam bevonszolni az ágyba. Aludtam egy nagyot. Amikor felkeltem, úgy érzetem magam, mintha másnapos lennék, de semmi mást. Vártam a rosszullétet, résen voltam, de nem jött, mégcsak hányingerem sem volt.

A “másnaposságom” kb 3 napig tartott, folyamatosan figyeltem, arra, hogy egyek és igyak amennyit csak tudok. Sokat is aludtam, többször keveset. Amikor gyengeséget éreztem, már nyitottam is a hűtőajtót és ettem valamit. 

Az 5. napon felpüffedt kicsit az arcom, bedagadt a kezem, és kicsit a lábam, a bőröm szuper érzékeny lett, és természetesen az orrom is kiszárdt, kisebesedett. Ma már csak az orrom sebes, de kenegetem,hogy gyorsan regenerálódjon.

Remélem a következő, utolsó kemó sem lesz rosszabb.

2018.02.28.

Vérvételen, nagyon rossz lett a vérképem, így a szobafogságom folytatódott, és még 3 injekcióval megfejeltük az adagom. Az első ötöt elég jól bírtam, de ez a plusz 3 már sok volt. Nagyon fájt minden csontom, de az utolsó injekció után 1-2 nappal el is múlt.

Párnapja érezetm, hogy zsibbadnak és szúrnak az ujjaim, a kezemen és a lábamon is. Nagyon fájt, utána eszrevettem, hogy kezemen két ujjamon elvált a körmöm. Remélem nem fog leesni, lenő és minden rendben lesz.

 

13.) EC Kemo 2/2

2018.03.06.

Pénteken találkoztam az orvossal, örült, hogy nem voltam rosszul, felírta a tablettát amit 10 évig fogok szedni. 4 hét múlva kell elkezdenem. Akkor indul a 25 sugár kezelésem is. 1 évig kapom majd a herceptin injekciót.

Ma túl vagyok az utolsó kemón, nagyon boldog vagyok, túl vagyok rajta, soha többet kemó, végre vége ! Kivették a picc-linet egyáltalán nem éreztem , csak annyit, hogy húznak valamit. Sokkal rosszabbra számítottam. Kaptam rá egy  tapaszt , 48 óra múlva levehetem ééééés ennyi volt! Kicsit fáradtnak érzem magam, de semmi más mellékhatást nem érzek, remélem nem is lesz.

2018.03.11.

A hajam hullik,  bőröm nagyon érzékeny, lett egy remek herpeszem, gyenge vagyok, deeeeee nem érdekel, pihenek, nincs több ilyen. Gondolom a jövőhéten még nem leszek formában, de utána már csak erősödni fogok. Pátyolgatom a körmöm, oliva olaj, krémek , mindenfélével kenem, nehogy le essen. 

Húsvétra jól kell lennem, mert jön a családom hozzám, szuper lesz nagyon nagyon nagyon várom őket.

2018.04.04.

Három napja mindkét lábom elkezdett fájni a körmöm, mára már lila lett. Vissza vágtam a lehető legrövidebbre. Amit a kezemnél megtanultam, hogy amikor elkezd hólyagosodni azonnal szét kell nyomni a hólyagot, mert különben egyre nagyobb lesz, és egyre jobban felnyomja a körmöt. Úgy hogy most kortizon krémmel kenegetem, és figyelem mikor hólyagosodik.

Húsvétkor itt volt a családom, apám, tesóm és a barátnője. Nagyon jól éreztük magunkat, én is igazán jól voltam , így tudtunk csavarogni, sokmindent megnéztük a városban.

 

14.) Sugárkezelés

2018.04.04.

Holnap kezdődik a sugárkezelés. Mindennap kell majd mennem, kivéve hétvégéken. 24 sugarat kapok. További pontos infókat holnap tudok.

Múlthéten volt csoportos általános tájékoztató, ahol megnézhettük a gépet ( nem tűnik túl barátságos szerkezetnek), több féle tippet kaptunk, hogy milyen krémet használjunk. Van akinél, az aloe vera válik be, vagy bepanthen, essex krém, hydrokortizon, körömvirágkrém. Naponta többször elöl , hátul kenegetni kell. Kb 1 évig védeni kell a naptól, parfüm mentes krémeket, tusfürdőt kell használni, langyos vízzel lehet tusolni, bő felsőt kell hordani, lehetőleg pamutot. Tornázni kell, az ödémák elkerülése miatt.

A tetoválás, amit kaptam egyáltalán nem fájt, utána sem, semmi problémám nincs vele, és alig látható. Összesen 3 apró feket pontocska. Egy kb középen a mellkasomon, és kétoldalt az oldalamon. Ez azért kell mert így minden alkalommal, könnyebben tudjanak pozicionálni a kezelésekkor.

2018.05.08.

VÈGEVÈGEVÈGE! Letelt a 24 sugár! ! !

Emlékszem, hogy mennyire megvoltam ijedve, de ettől abszolut nem kellett volna félnem. Az összes mellékhatás, hogy elszineződött a bőröm, és hámlik, néha nagyon enyhén viszket. Kaptam rá egy szilikonos habtapaszt, ami mindig nedvesen tartja. Kb 2 hét és elmúlik.

A 12. alakalomnál kezdett pirulni a bőröm, de rögtön megkaptam ezt a tapaszt és minden jólment! 

Tényleg ettől a kezeléstől nem kell félni. Én 65 grayt kaptam. A kezelés alatt, ami 1-2 perc semmit sem lehet érezni, utána néha fáradt voltam, de egy délutáni alvás után friss voltam megint. Miután megtudtam, hogy ugyan nem hátrány ha kenegetem, de genetika függvénye a bőrirritáció, már csak egyszer kentem be naponta.

Nem tudom szavakkal leírni, hogy mit érzek, hogy mekkora boldogság van a szívemben, a lelkemben. Túléletem, hihetetlen, még fel sem fogom igazán.

Kb decemberig kapom az injekciókat 3 hetente, és a hormonblokkoló tablettát 10 évig. 

 15.) Az Új ÉLET

2018.06.20.

2 napja dolgozom, igaz még csak 2-4 órákat naponta, és nagyon gyorsan elfáradok, de visszatértem az életbe. Ami változott, hogy fájnak az izületeim, és a műtétem, ha erőltetek valamit. Nagyon vigyázok magamra, figyelek a mozgásomra, tornázom, vitaminokat szedek, és sokat iszom. Nem stresszelek, felőlem a világ is összedőlhet.

Boldog vagyok, nagyon boldog, hogy kaptam egy új esélyt, és élhetek, remélem még nagyon nagyon sokáig!

2018.08.21.

Most már eltelt 3 hónap, hogy EGÉSZSÉGES VAGYOK! A fáradság kicsit enyhült, erősebbnek érzem magam, már tudok 7-8 órákat is dolgozni, de átlagosan kb 6 órákat dolgozom, és fitnes teremben edzek. A mellem sokszor fáj, de ez a nyirokcsomók miatt is van, tornáztatom, mert ez a meleg igazán megviselt. A lábaim is sokszor dagadnak, de a jégzselém igazán jól bevállt.

Kérdezetem az orvost , hogy mikor leszek újra olyan, mint régen, a betegség elött. Azt mondta párév.... Én azt gondoltam párhónap ..., sebaj, lényeg, hogy MEGGYÓGYULTAM!

2018.09.04.

Gondoltam adok némi helyzetjelentést :).

Nyugi a hajunk visszanő, most elég sok hajam van már, és kb 6-8cm, de még nem a régi a mennyisége, de alakul. A lábamon a köröm, ami egyszer csak elkezdett fájni, majd lilult , aztán befeketede, úgy Húsvét környékén, mostanra a fele, inkább egyharmada lenőtt. A többi rész alatt nő már az új körmöm, és engedi el a régit a körömágyam. Semmit nem érzek ezzel kapcsolatban, nem fáj.

A herceptin injekcioból kb 3 vagy négy van meg vissza. Már nagyon erős vagyok. Még most is könnyen elfáradok, de nem olyan könnyen,mint kb 1 hónapja. A karomat is kitudom nyújtani már teljesen, csak akkor feszül a mellem és az nyirokcsomó műtétem, ha 3-4 napig nem tornáztatom. Ezért minden másnap torna van :)))), persze nagyon unom már, de pozitívan kell szemlélni a világot. 

Amúgy abszolut nem látszik, és senki nem is gondolja , hogy 4 hónapja még sugárkezelésre jártam. Szóval , kitartást , és rengeteg erőt kívánok mindenkinek, szép ez az új élet, és értékesebbnek tartom , mint azelött.

2018.09.20.

Kb 2 hónapja fáj a műtött felemen a hátam a lapockámnál, és van egy sötét folt a mellemen. Aggódom , nagyon, de remélem nincs semmi komoly....! 3.- án megyek orvoshoz. Drukkoljatok nekem !

 

2018.10.03.

Ma kaptam meg az utolsó injekcióm, NINCS TÖBB, VÉGLEG VÉGE! Most már csak kontrolokra fogok járni! 

Tegnap voltam az orvosnál, megnézte a foltot a mellemen, meg is vizsgált. Azt mondta nem gondolja, hogy visszatért volna a betegség, de a biztonság kedvéért, és , hogy kiderítsük mitől fáj a hátam, elküld egy vérvételre, ct- re, ultrahangra. Kicsit megnyugtatott, de azért nagyon jó, hogy kivizsgál.

A mellem melegszik, azt mondta a sugárkezelés utóhatása ez.

2018. 10. 22.

Megjött minden eredményem! Ct, ultrahang, mammográfia, szuper minden , egészéges vagyok mint a makk! Bár abszolut nem bánnám, ha valaki kitalálná mitől fáj a hátam, és a vállam! 

2019. 01. 26.

Bár a rejtély, ami a hátfájásomat illeti nem oldódott meg, de én mégis szuper egészségesnek érzem magam. Voltam fodrásznál, hogy kicsit igazítsa meg a szép új hajam, ami kb 6-8 cm, nem olyan sűrű mint régen , de én mégis szeretem, és örülök , hogy van ! 

Most újra otthon voltunk és hálát adtam minden értékes percért, amit a családommal tölthettem, és azért is, hogy ilyen szuperek mind, nélkülük nemsokra mentem volna!

16.) Zoladex + Tamoxifen 

2019.05.20.

Most már lassan több mint egy éve TÜNETMENTES VAGYOK! A kontrolloknál én is izgultam, mint mindenki más, de hála az égnek minden rendben!

A hajam nem olyan erős és sok mint régen, lassan nő, de remélem ez még alakulni fog!

Mire hozzászoktam a tamoxifen tabletták mellékhatásaihoz, kiderült, hogy túl magas az ösztrogén, LH, FSH hormon szintem ezért elnyertem a zoladex nevű injekciót. Minimum 5 évig kell használnom.

Olyan vastag tű van az injekcióhoz, bár nem vagyok ijedős, de amikor megláttam azon kezdtem gondolkodni, hogy melyik irányba meneküljek a kezelöből. Szörnyű! Persze a nővérke nagyon ügyes volt, nem fájt, inkább csak egy kicsit kellemetlen volt, de ezentúl önmagamnak kell beadnom! Izgalmas lesz!

Nagy nem szeretem a mellékhatásait, állandóan fáradt vagyok, felpüffed a lábam, a karom, az arcom és a mellem is tőle. Újra előjöttek a már jól ismert hőhullámok. Nagyon utálom, de remélem, hogy nem sokára ezek is elmúlnak, és egy élhető életem lesz.

 2019.11.13.

Az első zoladex injekció után 2 hétre, a sürgősségin kötöttem ki! Bár csak ne mentem volna ......! Itt Magyarországon sajnos vak vezet világtalant, félelmetesek.  A gyógyszereimet nem ismerték, nem is zaklatta fel őket a problémám különösebben, de azt sem tudták miért fulladok, heves szívdobogás, szédülés stb. Páróra után azt mondták menjek haza semmi bajom, majd ha sokkal rosszabbul lennék jöjjek vissza. Hát erre már nem reagáltam.......

3 napig nagyon rosszul voltam, de amikor jobban lettem a férjem vett egy repülőjegyet és meg sem álltam a kórházik. Érdekes módon rögtön tudták mi a baj, kaptam infúziót és jobban lettem.

A következő injekcióktól már nem lettem rosszul hála az égnek. Bevallom nagyon féltem tőle! A mellékhatások, a durva hőhullámok, nagyon komoly akut székrekedés, és híztam kb 10 kilót, amit azt sem tudom hogy adom le.

Ami még történt velem: vettem egy máltai selyemszőrű kiskutyát, még 3-4 hetet kell várni rá mire haza hozhatom! Gondoltam ha már gyerekem nincs, akkor legalább egy cuki kutyám legyen! :))))))

17.) Második szülinap

2020.06.05.

Május 9.-én volt 2 éve, hogy vége lett a kezeléseknek. Azóta igazán sokminden történt velem, velünk! 
Elsősorban haza költöztünk, mert úgy gondolom, hogy értékesebb az az idő, amit a családommal tölthetek. Vettünk egy házikót, azt szépítgetjük.

Tavaly óta, amióta a zoladex injekciót kapom, nem viccelek de kb 25 kg-t híztam! Rengeteg, ezért megpróbálok futni, bár az elején csak gyalogolni tudok, de majd belejövök.... Legalábbis remélem hogy segíteni fog, mert utálom a súlyom. Minden úgy áll rajtam, mintha egy zsákot feszegettem volna magamra!

A hajam kinőtt, bár a vállamig sem ér, mert sokszor le kell csípni a végéből, mert satnya és vékonyszálú. Egyáltalán nem dús a hajam mint régen, vagy ahogy azt mondani szokták, hogy sokkal szebb, sokkal jobb minőségű, erősebb és sűrűbb fog  visszanőni. Nekem pont az ellenkezője, nah de legalább van valami a fejemen....

Az izületeimet is megviselték a történtek, a mai napig ha én leguggolok, alig bírok újra felállni, a karommal kell fellökni, majd felhúzni magam.

Nonstop székrekedésem van, amire egy hosszútávon szedhető Movicol nevű port kaptam. Rossz ízű nem is tudom mihez hasonlítani. Kicsit ricinusolaj, keserűsó, és valami édeskés íz is jön mellé, szörnyű ez így egyben, napi 2 zacskót iszom ...., ha nem tenném sosem mennék wc-re. Már volt úgy, hogy az egész jobboldalam fájt, a hasam nagyon fel volt püffedve, és fájt, olyan érzés  volt, mintha valaki telepakolta volna kövekkel...

 Gyógyszerek, injekciók.... utókezelés, utóhatások..., sokszor azt gondolom, hogy ennek sosem lesz vége, és ahogy látom soha semmi már nem lesz olyan, mint régen! Azért örülök is, mert nagyjából megvagyok, élek és úgy tervezem, hogy még kb 50-60 évet fogok is :) !

Gyerek pótlékot vettem, egy pici máltai selyemszőrű kutyát! Agyon kényeztettem, gyönyörű szép, imádom! Szebbé teszi a mindennapjaim! Vele együtt, élet költözött a házunkba, vidámság. Kis szerelmem!

A második szülinapomat,( az eredetit eltöröltem) a családommal ünnepeltük, tortáztunk beszélgettün.

 

18.) Harmadik szülinap

 

2021. 03. 08.

Túl vagyok a harmadik nagy kontrollon! Kicsit izgultam, mert állandóan fáj kicsit a hátam, de hála az égnek, minden rendben van! A hátfájdalom még egy pár évig eltart, legalábbis az orvos azt mondta. 
Gondolom a gyógyszerek hatására, pajzsmirigy alulműködésem lett, és ezért plusz 25kg- val gyarapodtam : ) ! T4-et kaptam rá, remélem segít, mert az állandó székrekedésem is lehet, hogy ettől van! 
Sokszor fáj a jobb oldalamon a hasam, lehet, hogy bélgyulladásom, lehet, hogy glutén vagy laktóz érzékenység! Nos ezzel a lehettel az a gond , hogy helyzet nem javul, ezért valami magánrendelőt felkeresek, mert a tippelgettésekkel nem megyek sokra!

Szóval eltekintve a fentiektől, az izületi gyulladástól, és attól hogy hajam kb 50% nőtt vissza, és az is olyan satnya, mint a nyusziszőr :) , jól vagyok !